Judit
-2 °C
8 °C

Megölték Samil Bászájev csecsen terroristát és több társát

2006.07.10. 14:56
Megölték Samil Bászájev csecsen terroristavezért és több társát hétfőre virradóra Ingusföldön - közölte Nyikolaj Patrusev, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetője. Putyin elnök máris kitüntette az akció résztvevőit.
Bászájevet Ingusföldön ölték meg, amely szomszédos Csecsenfölddel. A "speciális" akciót hétfőre virradó éjszaka hajtotta végre az orosz biztonsági szolgálat. Az FSZB vezetője a bevetés előtt tájékoztatta Putyin elnököt, aki felhatalmazást adott a "különleges beavatkozásra". Az orosz államfő szerint jogosan vágtak vissza a beszláni és bugyonnovszki terrorakció elkövetőjének.

A Lenta.ru orosz internetes hírforrás szerint Bászájevet egy robbanás szinte lefejzte, ám a terroristák vezérét sikerült utólag azonosítani. A Lenta szerint egy teherautót (az MTI szerint egy Kamazról van szó) robbantottak fel Bászájev közelében, aki egy személyautóban, valószínűleg egy Zsiguliban ült. A csecsen hadúr és emberei állítólag egy bevetésre indultak, ekkor történt a robbanás Ingusföldön, Ekazseno közelében.

Szakálla és műlába alapján azonosították?

Basir Ausev ingus miniszterelnök-helyettes szerint egy Kamaz mellett több személyautó volt, ezekben gerillák ültek, köztük Bászájev - mondta Ausev az Interfaxnak hétfő este, jelezve, hogy a gerillavezért holttestének darabjai alapján azonosították. Az MTI által is idézett Ausev szerint Bászájevet főleg a feje alapján azonosították. "Különösen a szakálláról lehet őt felismerni és műlábáról" - jegyezte meg a katonai erőket felügyelő ingusföldi miniszterelnök-helyettes, aki szerint a jól előkészített különleges akcióban további öt gerilla lelte halálát. A gerillák fegyvergyűjtés céljából tartózkodtak Ingusföldön. A biztonsági erők nem vesztettek embert a különleges akció során - tette hozzá Ausev.

Bászájev az egyik legkeresettebb csecsen terrorista volt, tucatnyi támadásért és terrorakcióért tartottak felelősnek az elmúlt évtizedben. A beszláni tragédia idején Bászájev terroristái több száz gyereket és felnőttet ejtettek túszul egy iskolában, a kiszabadítási akció során legalább 331-en vesztették életüket 2004 szeptemberében. Bugyonnovszkban pedig ezer túszt ejtettek a csecsenek 1995-ben, a túszok közül 130-an haltak meg az akció során.

A csecsen szakadárok hírportáljukon megerősítették vezérük és három másik modzsahed "vértanúságát", de véletlen balesetnek tudták be, cáfolva az orosz különleges akciót.

Külföldi informátorok segítették az oroszokat


Samil Bászájev

Bászájev fejére korábban tízmillió dolláros vérdíjat tűztek ki. Samil Bászájev csecsen hadúr évek, évtizedek óta bújkált a hatóságok elől. Patrusev FSZB-főnök bejelentése is a vérdíj "hatékonyságát" jelzi, hiszen az orosz biztonsági szolgálat az első hírek szerint külföldi informátorok segítségével talált rá Bászájevre.

Patrusev szerint Bászájevék újabb terrorakciók elkövetésére készültek, és ehhez külföldről szereztek be fegyvereket. A külföldi információk vezették nyomra tehát az FSZB-t, derült ki az orosz biztonsági erők vezetőjének szavaiból.

Szajdullajevet júniusban likvidálták

Bászájev nem az első csecsen hadúr, aki életét veszti az idei nyáron. Június közepén orosz belügyi egységek megölték Abdul-Malik Szajdullajevet, a csecsenek egy másik vezetőjét, aki addig "elnöki" posztot töltött be a szakadárok között. A szakadár csecsen erők közleménye szerint Szajdullajev halála, de még ennél sokkal súlyosabb események sem befolyásolják szabadságharcukat, a szent háborút. Éppen ellenkezőleg, "a mártírok hősies példájukkal lelkesítik a harcosokat".

A londoni csecsen emigráció korábbi közlése szerint Doku Umarov alelnök vette át az elnöki posztot a csecsen függetlenségi erők kormányában Abdul-Malik Szajdullajev halála után. Elemzők szerint Umarovot szoros barátság fűzte Samil Bászájevhez.

Az orosz biztonsági erők 2005-ben ölték meg Aszlan Maszhadovot, azt a csecsen elnököt, aki korábban éppen Bászájevet győzte le egy helyi választáson, mivel mérsékeltebb politikát hirdetett. Utóbb azonban, a csecsenföldi második orosz beavatkozás után, az ezredfordulót követően Maszhadov is Moszkva ellen foglalt állást.

1996-ban Dudajevet műholdas technológiával likvidálták

Dzsohar Dudajev, az első "független" csecsen elnök 9 évvel korábbi, 1996 áprilisában bekövetkezett halálát is a különleges orosz belügyi erőknek tudják be. Dudajevet a csecsen-ingus autónom orosz köztársaság elnökének választották meg 1991 októberében, de rá egy hónapra a politikus egyoldalúan kikiáltotta Csecsenföld függetlenségét és a területet leválasztotta Ingusföldről.

A Dudajev likvidálására indított műveletben csúcstechnológiát és katonai felderítést is igénybe vették - írja az MTI. A szakadár csecsen vezető 1996. április 21-én műholdas mobiltelefonján hívást fogadott, hogy egy orosz politikussal tárgyaljon, aki közvetítőnek mutatkozott Moszkva és Groznij tervezett tárgyalásain. A hívásfogadás után néhány perccel egy levegő-föld osztályú rakéta csapódott arra helyszínre, ahol Dudajev tartózkodott. A műholdas telefonhívás vezette rá a rakétát a célpontra.

Dudajev posztját ideiglenes jelleggel Zelimhan Jandarbijev vette át. Ő kilenc hónapig - Aszlan Maszhadov megválasztásáig - állt a szakadár csecsenek élén. Vele 2004. február 13-án Katarban végeztek. Jandarbijev 3 évet élt száműzetésben az arab országban.

A Kreml-barát vezetők sincsenek biztonságban

Csecsenföld hivatalos és szakadár vezetői igen sűrűn váltogatják egymást: 2004-ben ölték meg egy terrortámadásban Ahmad Kadirov Kreml-barát csecsen elnököt, amikor egy állami ünnepségen egy grozniji stadionban bomba robbant a dísztribün alatt. A merényletben - amelynek elkövetését Samil Bászájevhez kötik egyes források - meghalt a csecsen államtanácsi elnök, a pénzügyminiszter és még két tucat ember, köztük egy kislány is. Ahmad Kadirov az első csecsen lázadáskor, a kilencvenes évek elején még együtt küzdött a felkelőkkel, később főmufti volt a köztársaságban, majd Moszkva-barát politikusként fejezte be életét.

Ahmad Kadirov fia - aki maga is rettegett hadúr hírében áll - időközben hivatalos csecsen miniszterelnök lett. Az idén márciusban megválasztott Ramzan Kadirov mindössze 29 évesen lett kormányfő, de őt Moszkva támogatja a csecsenföldi rendcsinálásban.

Nem véletlen ezek után, hogy apja feltétlezett gyilkosának halálát nem túlzottan siratja a jelenlegi csecsen hivatalos miniszterelnök. Ramzan Kadirov inkább kifejezetten sajnálja, hogy személyesen nem vett részt Bászájev megsemmisítésében - legalábbis az MTI tudósítása szerint. A csecsen hivatalos miniszterelnök emlékeztetett rá, hogy Bászájev kapcsolatban állt nemzetközi terrorszervezetekkel, köztük az al-Kaidával. A kormányfő a rendvédelmi erők kétségtelen sikerének nevezte Bászájev megölését.

A csecsen elnök szerint ragyogó teljesítmény volt Bászájev likvidálása

Samil Bászájev megölésével döntő csapást mértek a csecsen lázadókra, megsemmisítették a szélsőségesek és terroristák jelképét - nyilatkozott a csecsen hadúr halálhírét kommentálva hétfőn Alu Alhanov csecsenföldi elnök, akit Moszkva is támogat.

Alhanov a titkosszolgálatok és a szövetségi rendvédelmi erők "ragyogó teljesítményéről" beszélt az MTI szerint, hangsúlyozva, hogy Bászájev nagy kárt okozott a csecsen népnek, az ő lelkén szárad ezer és ezer ártatlan áldozat vére, lerombolt házak százai, a szétzúzott gazdaság, "és ezt az egész világ tudja".

Samil Bászájev pályafutása

Samil Bászájev 1965-ben született a Csecsenföld délkeleti részén fekvő Vegyenóban, nevét az oroszok ellen küzdő Sámil imámról kapta. A magát a muszlim vallás egyik szélsőségesen puritán irányzatához, a vahhábizmushoz tartozónak valló hadúr kétszer házasodott, s két - más források szerint több - gyermek apja.

A Moszkvában tanuló, számítógépekkel is kereskedő agráregyetemi hallgató a 90-es évek elején a Szovjetunió összeomlásával együtt járó regionális konfliktusokban és Afganisztánban tanulta ki a partizánmesterséget.

1991-ben kezdte karrierjét a hivatalosan Grúziához tartozó Abháziában, ahol a Tbiliszivel szemben harcoló, Oroszország-párti szeparatisták oldalára állt. Ezt követően az azeriekhez szegődött és soraikban küzdött a hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozó, túlnyomórészt örmények lakta tartomány, Hegyi Karabah fölötti ellenőrzésért folytatott, Azerbajdzsán és Örményország közötti háborúban.

1994-ben visszatért Csecsenföldre és részt vett a kaukázusi köztársaság Oroszország ellen vívott függetlenségi háborújában. Egy általa vezetett terrorcsoport ejtett túszul 1995-ben több mint ezer túszt Bugyonnovszk kórházában, az akcióban több mint 130-an meghaltak. Ezután alapozta meg hírnevét, mint kiváló katona, 1996-ban ő volt a csecsen katonai erők főparancsnoka.

Bászájev kipróbálta magát a politikában is: bár 1997 januárjában vereséget szenvedett Aszlan Maszhadovtól a csecsenföldi elnökválasztáson, egy évre rá átmenetileg övé lett a köztársaság (amelyet akkoriban Icskeriának hívtak) kormányfői posztja.

Bászájev 1999 augusztusában lett Moszkva első számú ellensége, miután Hattáb szaúdi származású hadúrral együtt muszlim felkelést szított a Csecsenfölddel szomszédos orosz köztársaságban, Dagesztánban. E cselekedete, valamint Oroszországban elkövetett, összesen mintegy 300 halálos áldozattal járó merényletek miatt - amelyeket Moszkva bizonyítékok felmutatása nélkül a csecsenek művének titulált - indult meg 1999 október elsején az azóta is tartó második csecsenföldi háború, amelyben Bászájev szintén részt vett.

2000 januárjában a csecsen főváros, Groznij körül vívott harcokban súlyosan megsebesült: aknára lépett, és térdből amputálni kellett a jobb lábát.

2002 októberében csecsen fegyverek, akik alighanem Bászájev emberei voltak, a moszkvai Dubrovka Színházat szállták meg. Itt is sok túszt ejtettek, akik közül 129-en haltak meg. 2003 augusztusában Samil Bászájev felkerült az Egyesült Államokban összeállított, terrorizmussal kapcsolatba hozható személyeket tartalmazó listára.

Ő vállalta a felelősséget a 2004 szeptemberi 330 ártatlan - felerészben gyermek- áldozatokat követelő beszlani iskolai túszejtésért, Ahmed Kadirov Moszkva-párti csecsen elnök 2004. május 9-i meggyilkolásáért s több orosz területen elkövetett, számos halálos áldozatot követelő merénylet is az ő nevéhez fűződik.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) komoly vérdíjat tűzött ki fejére és első számú terroristaként bélyegezte meg. Bászájev 2005 augusztusában a szeparatista csecsen kormány helyettes vezetője lett. Ugyanebben az évben véres provokációt hajtottak végre emberei Nalcsikban, az Orosz Föderáció területeén. Ebben az akcióban is többen életüket vesztették.

Forrás: MTI, BBC

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Egzotikus élmények!

Amiről eddig álmodni sem mert. Luxus nyaralás, a világ legcsodálatosabb tengerpartjain.