Ferenc, Olívia
-2 °C
4 °C

Menahem Begin akarta felrobbantani Adenauert

2006.06.13. 14:53
Menahem Begin, a későbbi izraeli miniszterelnök és Nobel-békedíjas volt a megbízó, a szervező és a pénzbeszerző a Konrad Adenauer nyugatnémet kancellár ellen 1952-ben megkísérelt merényletben, tárta fel kedden a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A merényletkísérlet eddig sem volt ismeretlen ugyan a közvélemény előtt, de nem ismerték például a merénylők neveit. Napvilágra került azonban az egyik merénylő, Eliézer Sudit A lelkiismeret megbízásából című beszámolója, amelyben a tisztelet hangján szól Menahem Beginről, a szálak mozgatójáról.

A merénylők az 1948-ban feloszlatott zsidó terrorista szervezet, az Irgun Zwai Leumi aktivistái voltak, akik a britek ellen harcoltak Palesztinában. A merénylők Begin pártjának, az Irgunból kinőtt Herut prominens tagjainak a megbízásából cselekedtek.

A német-izraeli közeledést akarták gátolni

Az 1952-es merénylettel Begin és társai meg akarták akadályozni, hogy valamiféle közeledés jöjjön létre a jóvátételi megállapodásról tárgyaló NSZK és Izrael között. Ekkoriban Begin egyébként nyilvánosan is tiltakozott a német-izraeli restitúciós megállapodás ellen.

1952. március 27-én a müncheni főpályaudvaron egy ismeretlen férfi csomagot adott át két fiatal fiúnak azzal a kéréssel, hogy a küldeményt adják fel a postán Bonnba. A címzett Konrad Adenauer, az NSZK első kancellárja volt. A csomag azonban a rendőrkapitányságon landolt, s este fel is robbant a kapitányság pincéjében, megölve egy robbantási szakértőt.

Később két kisebb levélbomba érkezett a Hága melletti Wassenaarba, ahol a németek és az izraeliek tárgyaltak a jóvátételi egyezményről. A merénylet-kísérleteket az addig ismeretlen Zsidó Partizánok Szervezete vállalta magára.

Begin pályája

Menahem Begin 1913-ban született Breszt-Litovszkban, az akkor (éppen) Oroszországhoz tartozó városban. Ez a város utóbb Lengyelországhoz, majd a Szovjetunióhoz végül került, most pedig Belaruszhoz tartozik.

Begin jogi doktorátust Varsóban szerzett 1935-ben. Gyerekkorában a szocialista Hashomer Hatza'ir ifjúsági mozgalom tagja volt, majd 16 évesen csatlakozott a jobboldali szervezethez, a Betarhoz. 1932-ben a Betar egyik országos vezetője lett Lengyelországban. Járta a vidéket, és sok beszédet is tartott ekkoriban. 1937-ben egy britek elleni tüntetésen való részvétel miatt letartóztatták.

A Betar világtalálkozóján, 1938-ban összeütközésbe keveredett egykori mentorával, Ze'ev Jabotinskyval. Begin ugyanis akár erőszakkal is meghódította volna a zsidók hazájának nevezett területeket. Ezután csatlakozott az Irgun Zvai Leumi (IZL) nevű szervezethez.

Út Palesztináig

A második világháború kitörésekor Begin a Betar lengyel szervezetének elnöke volt. 1940-ben a szovjet hatóságok letartóztatták, kémkedés vádjával. (Ekkor már Lengyelországot felosztotta egymás között Sztálin és Hitler.) Begin előbb ugyanis Romániába próbált szökni, de csak Vilniusba sikerült eljutnia - itt tartóztatták tehát le a szovjetek, de kiengedték, amikor a németek Sztálin ellen támadtak.

Begin ekkor csatlakozhatott a lengyel menekültekből szervezett Anders hadsereghez, és így kijutott Palesztinába 1942-ben. 1943-ban az IZL parancsnoka lett, 1944-ben pedig kihirdette a "Lázadási Nyilatkozatot", amelyben a britek elleni harcot proklamálta. Ekkor tízezer fontos díjat tűztek ki elfogására. Ekkortól illegalitásba vonult, fedőneveken és álcázóhelyeken húzta meg magát, miközben irányította az Irgunt 1948-ig, a zsidó állam megalapításáig. 1948-ban híveivel együtt megalakították a Herut pártot, illetve később a Gahal-blokkot, amely a Munkapárt által irányított kormányok ellenzéke volt 1967-ig. 1952-ben, az Adenauer ellen elkövetett merénylet évében az izraeli parlament, a Kneszet felfüggesztette mandátumát három hónapra, amiért viharosan tiltakozott a Német Szövetségi Köztársasággal kötött Restitúciós Egyezmény ellen.

A jobboldal vezére

Később az izraeli jobboldal vezéreként a Likud tömörülést irányította, és így egészen a miniszterelnöki posztig (1977) jutott a zsidó államban. Az ő nevéhez fűződik Anvar Szadat és Jimmy Carter mellett a Camp David-i különbéke, amely rendezte Egyiptom és Izrael konfliktusát. Ezért 1979-ben megkapta Szadattal együtt a béke Nobel-díjat. (Érdekesség, hogy a második világháború alatt az egyiptomi Szadat a németeknek kémkedett a britek ellen, éppen akkor, amikor Begin szintén a britek ellen lépett fel Palesztinában.)

Begin 1983-ig volt miniszterelnök Izraelben, ekkor azonban terebélyesedett az a botrány, amely libanoni palesztin menekülttáborokban zajló vérengzések miatt robbant ki. 1992-ben halt meg Menahem Begin.