Büntetőper a NATO ellen
A per a vádlottak távollétében kezdődött, mert - mint a bíróság is elismerte - elérhetetlenek a jugoszláv állami szervek számára. Helyettük a nevükkel ellátott egy-egy cédula "ül" csupán a vádlottak padján. A jugoszláv hatóságok azonban hivatalból védőügyvédeket rendeltek ki.
A körzeti államügyész Jugoszlávia alkotmányos berendezkedése és biztonsága, illetve emberiség elleni bűnökkel vádolta a nyugati vezetőket. Többek között terhükre rótta, hogy a polgári lakosság és települések elleni támadásokkal megsértették a nemzetközi jogot, tiltott harceszközöket vetettek be és megkísérelték megölni Slobodan Milosevic jugoszláv elnököt (a jugoszláv elnöki rezidenciát is találat érte).
Veroljub Rakitic tanácsvezető bíró közölte, hogy tanúkat nem hallgatnak meg, mert csaknem minden jugoszláv polgárt beidézhetnék. Ehelyett videofelvételen mutatják be a halálos áldozatok tetemeit.
Jugoszláviában nem ez az első eljárás a nyugati vezetők ellen: tavaly már volt egy hasonló per, a télen pedig egy nemzetközi "társadalmi bíróság" találta bűnösnek őket hasonló vádpontokban.
Belgrádi megfigyelők szerint a választások előtt kezdett - és a 78 napig tartott légicsapások áldozataira emlékeztető - mostani eljárás a belgrádi baloldali kormánypártok kampányát erősítheti, amelyek az ország megvédésének jelszavát tűzték zászlajukra és gyakorta NATO-pártoknak nevezik a szerbiai ellenzéki erőket.