További Külföld cikkek
- Az EU autonómiára vágyik a védelmi politikában, de a NATO nem nézi jó szemmel
- Halálra verhették a szerb kislány, Danka Ilics gyilkosának testvérét a börtönben
- „Mit csinálsz?” – kérdezte a tinédzser, akit iskolatársai szeme láttára szúrtak szíven
- Egy kiskutya fotójával csapta a szelet különböző nőknek az Instagramon a leghírhedtebb maffiavezér
- Döntött a brit parlament, Ruandába telepítik az illegális bevándorlókat
|
Érthető: nem elég, hogy az olasz láthatóan nyakig van a zavaros ügyekben - a múlt héten kiderült, hogy egy újabb pere érik -, de azokat kormányfőhöz talán nem is teljesen illően kezeli: törvényeket nyom át az olasz parlamenten, amelyek immunitást biztosítanak számára (és lehetőleg barátai és üzletfelei számára is). Azontúl, hogy hangoztatja, ártatlan, két fő érve van. Az egyik, hogy "aki bemocskolja a miniszterelnököt, az egész országot mocskolja be" (harmadik világbeli diktátorok és kelet-európai szoftautokraták jólismert fordulata). A másik, hogy a "baloldali" olasz ügyészség "bosszúhadjáratot" folytat ellene (ebben egyébként lehet valami). Berlusconi egy gigantikus politikai összeesküvés áldozatának próbálja magát beállítani.
Kívülálló
Az imázsblamázstól való félelmen túl az is magyarázza az állami fővárosokban és Brüsszelben érezhető enyhe viszolygást, hogy Berlusconi nem igazán tekinthető az európai politikai elit részének. Az olasz milliárdos, aki üzletemberből lett politikus, nem egyike "a fiúknak". Nem tagja ennek a körnek, és nem is játssza azt a játékot, amit a többiek elvárnak tőle. Minimális szinten sem.
"Berlusconira az európai politikusok nagy része úgy tekint, mint egy gazdag pasasra, aki a pénzével bevásárolta magát a miniszterelnökségbe és ezzel az EU politikai elitjébe. De ettől még nem ismerik el maguk közül valónak" - mondja egy brüsszeli insider. Berlusconi persze pontosan érzi ezt, és csak annál inkább rájátszik a kívülálló szerepére, a "teszek rátok" attitűdre. "Nem szerettek? Nem baj, akkor kapjátok be."
Vicces
Egy nemrég megrendezett uniós találkozón Berlusconi azzal viccelődött, hogy szamárfüleket mutogatott a spanyol külügyérnek a miniszterek családi fotóján. Aztán kísérői hadával bemasírozott valaki másnak a sajtótájékoztatójára, látványosan az órájára mutogatva, hogy "öreg, idő van!" - miközben az beszélt. Amikor mindenki értetlenül kezdett rá bámulni, röhögve kiment a teremből. "Berlusconi egyszerűen gyerekesen viselkedett" - mondja egy újságíró, aki ott volt.
Nem vicces
A baj az, hogy a miniszterelnök nem csak akkor nem tud viselkedni, amikor tulajdonképpen nem is igazán muszáj - a szamárfüles epizód végülis vicces -, de akkor sem, amikor talán kéne. Például múlt heti közel-keleti körútján, ahova az Unió következő elnökeként ment villogni, nem volt hajlandó Jasszer Arafattal találkozni - diplomáciai arculcsapás. Holott az Európai Unió mind a 25 állam által elfogadott külpolitikai álláspontja az - szemben az amerikai-izraeli vonallal -, hogy a palesztin elnököt nem szabad elszigetelni, figyelmen kívül hagyni, marginalizálni. Berlusconit ez nem érdekelte, ami különösen az uniós külpolitikát teljesen hidegre tévő iraki válság után jött le rosszul az egyes fővárosokban - egy pillanatig emlékeztetve mindenkit arra, hogy mennyit is ér a "közös" külpolitika.
Ráadásul amikor a franciák megkérdezték, hogy nem gáz-e, hogy soron következő elnökként figyelmen kívül hagy egy elvileg általa is elfogadott álláspontot, Berlusconi azt mondta, hogy ő "olasz miniszterelnöki minőségében ment oda", és különben is, a franciák "jobban tették volna, ha befogják a szájukat". Ez a válasz nem csak sértő volt, de kicsit gyerekes is: ugyanezekkel a szavakkal illete februárban Jacques Chirac francia elnök a csatlakozó államokat, amiért azok nyílt levélben álltak ki az Egyesült Államok Irak-politikája mellett (amit Párizs nem támogatott, Róma viszont igen).
Mindettől persze Berlusconi még lehet jó elnök. Helyesebben Olaszország lehet jó elnök, mert az ügyvitel nagy része nem a miniszterelnökre, hanem miniszterekre, hivatalnokokra, az egész államigazgatásra hárul. Egyébként lehet, hogy ez egyike lesz az utolsó fordulóknak: pont az olasz elnökség alatt kezdődik meg a 25 állam kormányközi konferenciája, aminek végső formába kell öntenie az Európai Unió új alkotmányos szerződését. A 16 havi munka után múlt héten elfogadott tervezet többek között a félévente váltogatott elnökség gyakorlatát is megszüntetné.