Melinda, Vivien
2 °C
8 °C

Blix: Nincs jele az iraki leszerelésnek

2003.02.27. 13:35
Bár Irak Hans Blix szerint sem kötelezte el magát tiltott fegyverei leszerelése mellett, az ENSZ főellenőre kitart az ellenőrzések folytatása mellett. A Biztonsági Tanács csütörtökön folytatja a háborúpárti amerikai-brit határozattervezet és az ellenőrzések folytatásáról szóló francia-orosz-német memorandum vitáját.
Irak továbbra sem kötelezte el magát tömegpusztító fegyvereinek leszerelése mellett - jelentette ki csütörtökön Hans Blix. Az ENSZ fő fegyverzetellenőre ennek ellenére kiállt az ellenőrzések folytatása mellett - írja az AP. A Biztonsági Tanács csütörtökön vitatja meg az amerikai-brit határozati javaslatot, illetve a francia-orosz-német memorandumot, mely az ellenőrzések további folytatását javasolja.

Nem döntöttek a rakétákról

Irak nem döntött például az ENSZ határozatait bizonyítottan megsértő al-Szamud rakéták leszereléséről. A rakéták negyven kilométerrel haladják meg az ENSZ határozataiban megengedett 150 kilométeres hatótávolságot - mondta el az Indexnek Szentesi György, a Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet haditechnikai szakértője.

Az ENSZ fegyverzetellenőrei amerikai műholdfelvételek alapján számolták ki a rakéták hatótávolságát. Ez ugyanis a ballisztika törvényszerűségei szerint pontosan kiszámítható - mondta a szakértő. Szentesi szerint "nehezen elképzelhető", hogy az irakiak a tervezett robbanófejhez hasonló méretű töltet nélkül tesztelték volna a rakétát, hiszen annak működése egyébként tesztpadon is vizsgálható.

Nem feltétlenül jogosít fel háborúra

Az al-Szamud támadórakéta, vegyi és biológiai töltetet is szállíthat, atomtöltetet azonban - tekintettel 250-300 kilogrammos becsült robbanófejére - a szakértő szerint nem szállíthat. Irak döntése - leszereli, vagy megtartja rakétáit - nagyban befolyásolhatja a jelenleg erősen megosztott Biztonsági Tanács véleményét, bár jogi szakértők szerint a rakéták megsemmisítésének megtagadása nem vonz automatikus következtetéseket.

Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia továbbra is kitart álláspontja mellett, hogy a jelenleg érvényben lévő 1441-es határozat a leszerelés megtagadása esetén "komoly következményeket" azaz katonai támadást helyez kilátásba. Ezzel szemben Franciaország, Oroszország és Németország szerint a háborúról feltétlenül új határozatot kell hozni, ennek azonban még nem jött el az ideje.

Ezt célozza a három ország memoranduma is - mely formailag nem számít határozatnak, a hármak el kívánták kerülni az "ellen-határozati javaslat" gerjesztette diplomáciai bonyodalmakat. Javaslatuk szerint az ellenőrzések még legalább négy hónapig folytatódnának.

Halogatná a döntést

A BT megosztottságán Kanada próbált enyhíteni, javaslatuk az amerikai és a francia javaslat kompromisszumos vegyítése lenne - ezt azonban az Egyesült Államok határozottan elutasítja - írja az AP. "Ez csak egy mindenképpen meghozandó döntés halogatása lenne" - jelentette ki Richard Boucher amerikai külügyi szóvivő.

Kevés esélye van az amerikai javaslatnak

Az amerikaiak határozottsága ellenére javaslatuk valószínűleg annak ellenére sem kapja meg a BT támogatását, hogy a háborúpártiakhoz csatlakozott a katonai akciót eddig keményen bíráló Mexikó is. A javaslat elfogadásához az Egyesült Államoknak kilenc támogató szavazatot kellene szereznie úgy, hogy mindemellett elkerülje Franciaország, Oroszország és Kína vétóját. Az amerikai-brit javaslatot jelenleg a két ország mellett Spanyolország, Bulgária és az újonnan csatlakozó Mexikó támogatja.