Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

Mészárlások Borneón

2001.02.26. 17:26
Az indonéz kormány hétfőn csapatokat küldött Borneó szigetére, hogy az itt dúló etnikai háborút megállítsa. Eddig mintegy tízezer madurese lakost sikerült evakuálni. Már több mint háromszázan vesztették életüket a kíméletlen öldöklés során.
Az indonéz kormány ígérete szerint a most kiküldött csapaterősítéssel három napon belül megállítja a terjedő erőszakhullámot Borneó szigetén. A nyolc napja dúló mészárlás óta - ellentmondó hírek szerint - mintegy 300 madurese esett áldozatul az őrjöngő dajak hordáknak.

Az indonéz kormány megdöbbenésének adott hangot a humanitárius katasztrófa miatt, és többszáz további katonát küldött a térségbe, hogy megvédjék a madurese lakosságot. Elfogadottnak látszik azonban, hogy a mészárlások folytatódnak. Az indonéz katonai alakulatok a jelek szerint ,,csak" evakuálni fogják a távozni kényszerülő madurese lakosságot, de az öldöklő dajak fejvadászatot nem állítják le.

Lefejezték, majd megették a szívét

A jelentések szerint rengeteg férfit, nőt és gyermeket mészároltak le dajak harcosok lombvágókkal, lándzsákkal és baltákkal felfegyverkezve - némely áldozatukat lefejezték, kivágták szívét, majd megették azt. A dajak csapatok ,,háborút, háborút!" kiáltással egész madurese falvakat tesznek a földdel egyenlővé. A rendfenntartó erők a jelek szerint tétlenek. A BBC jakartai tudósítója szerint egyik esetben a rendőrök nyugodtan sakkoztak tovább, miközben a szomszéd madurese házat felgyújtották.

Menekülnek földön és vízen

A Palangkarayából és más ,,nagyvárosból" menekülők a Sampit folyón keresztül remélik megtalálni a biztonságot. Eddig mintegy tízezren menekültek el túlzsúfolt hajókon. Még tizenöt ezren várnak elszállításra katonai felügyelet alatt. A szomszédos Malajzia megerősítette a határállomásokat, félvén a menekültek tömegétől.

Bár a katonaság igyekszik élelemmel és ivóvízzel ellátni a nélkülözőket, így is sokan szenvednek a nélkülőzések miatt. A hatóságok beismerték: most elsődleges feladatuk a madurese lakosság védelme, majd mielőbbi evakuálása a térségből.

A dajakok
A borneói nép önmagát Olo-Nagadsunak hívja. Harciasak, ,,dajak fejvadászként" váltak hírhedtté. Háborúban páncélt viselnek bőrből, fahéjból vagy zsinórfonatból, ezenkívül kardot, kampós gerelyt s fúvó nyílpuskát mérgezett nyilakkal. Háborúskodásuk célja a fejzsákmányolás, amit ravaszul végeznek. Egyes esetekben a lefejezett áldozatnak kivágják a szívét és megeszik. Teszik ezt azért, hogy a halott ereje beléjük szálljon. Az egyes törzsek egymástól függetlenek, mindegyiknek van külön főnöke, akinek méltósága egyik törzsnél örökölhető, másiknál esetről-esetre választás alá esik. A főnökök hatalma azonban korlátozva van a népgyűlések által. Az elhaltnak emberáldozatot hoznak. Nagyon kedvelik a festett porcelánvázákat. Rendkívül öntörvényűek.

,,Nem alkalmazhatóak a törvények a dajakokra"

,,A Szuharto-kormányzat alatt Madura szigetéről és Jáváról rengeteg embert telepítettek ki. Ezek egy része a dajak fejvadászok földjére, a Kalimantanra került." - mondta el az Index kérdésére Tamás Lajos, a jakartai magyar nagykövet.

A dajak szabad nép nehezen szokta meg a diktatúrát. A negyven évig véka alá rejtett etnikai ellentétek a demokrácia megjelenésével felszínre törtek. Ennek csak egyik oka a megnövekedett szabadság. Másik, hogy Suharto alatt elfogadható volt a létminimum, ami a mostani kormányzat alatt megszűnt.

Teljes evakuálás kell

,,Az indonéz hatóságok egyetlen lehetősége, hogy evakuálja a teljes madurese lakosságot. Hihetetlen az a kegyetlenség és barbarizmus, amit a dajakok alkalmaznak, mégis: a törvények nem alkalmazhatóak rájuk. Falvaik többsége eldugott, megközelíthetetlen és öntörvényű. Nem engedelmeskednek a hatóságoknak" - tette még hozzá az Index kérdésére a nagykövet.

Indonézia jelenleg attól is fél, hogy - mint az történt Kelet-Timor esetében - a durva katonai fellépést a korábbi, Szuharto-diktatúra katonai rezsimjéhez hasonlítanák. Katonasággal a térségbe menni pedig egyenlő lenne Vietnámmal. Hatalmas dzsungelről van szó, melyben a hadsereg tehetetlen a dajakok hadviselésével szemben.

Kelet-Timor
A kelet-timoriak tavaly nagy többséggel szavazták meg a volt portugál gyarmat függetlenné válását, amely területet Indonézia 1975-ben megszállt, a következő évben pedig bekebelezett. A voksolás eredményének közzététele után az indonéz hadsereg támogatását bíró, indonézbarát milíciák feldúlták a területet, majd a sziget nyugati részére vonultak át. A bosszúhadjárat következménye keleten több száz polgári halott és 250 ezernél több menekült, akik közül eddig mintegy 170 ezren tértek vissza.

Nincs kegyelem, míg van madurese

A dajak fejvadászok célja egyértelműen és deklaráltan az, hogy addig folytassák dicstelen hadjáratukat, míg egy madurese ember is a kérdéses Kalimantan területen van - ez összességében mintegy hatvanezer madurese-t érint (más hírek szerint több milliót). A ,,cél" eléréséig a dajakok senkinek sem kegyelmeznek

Az erőszakot elsősorban a munkalehetőségek szűkössége és a föld váltotta ki. A dajakok - fölművelésből és vadászatból élők - úgy érezték, hogy háttérbe szorulnak a növekvő madurese populációval szemben.

Indonézia 13 ezer szigetén a rengeteg nemzetiség egymás mellett élése az utóbbi években egyre gyakrabban torkollik véres etnikai összetűzésekbe. A borneói, egy hete tartó mészárlás a gyenge kormányzat, a maradi, ,,törzsi" dajak társadalom, a helyi természeti viszonyok, a kicsit jobb helyzetben levő madurese lakosság, és a mindezeket koordináló tényező - a totális és kilátástalan szegénység miatt alakulhatott ki.