Románia és Bulgária esélytelen a bővítésre
További Külföld cikkek
- Eltiltották a cégvezetéstől a Liverpool volt sztárfutballistáját
- A Pentagon megerősítette, hogy átadták a szuperfegyvereket Ukrajnának
- Öt lehetséges forgatóköny Oroszország jövőjéről
- Nyomozást indítottak egy német politikus ellen orosz kenőpénz elfogadása miatt
- A spanyol miniszterelnök a felesége miatt távozhat a kormány éléről
A német lap brüsszeli tudósítójának értesülése szerint ugyan a két balkáni ország további EU-segítségben és gyorsított tárgyalásokban reménykedhet felvételük előkészítése érdekében. Főként Franciaország fáradozik a színfalak mögött azon, hogy ilyen értelmű ígéret hangozzék el Laekenben a balkániak címére. Várhatóan szó lesz az EU-csúcson a Szófiával és Bukaresttel folyó csatlakozási tárgyalások "új menetrendjéről" is, amelyet a bizottság is támogat. Egyúttal azonban úgy véli: a két országnak nincs esélye arra, hogy részese legyen a 2004-re kitűzött első bővítési hullámnak.
A FAZ rámutat: noha Bulgáriának a legutóbbi, szerdán véget ért tárgyalási fordulóban sikerült lezárnia három újabb fejezetet, 13-ra növelve a lezárt témák számát, a távolság közte és az élen haladók között alig csökkent. Még rosszabbul áll Románia, amely mindössze kilenc lezárt tárgyalási fejezettel rendelkezik.
"A francia külügyminiszter novemberi nyilatkozata után mindkét ország pénzt szimatolt" - idézi brüsszeli körök véleményét a FAZ. Hubert Védrine fölvetése, miszerint mind a 12 tagjelöltet egyszerre kellene fölvenni az EU-ba, olyan várakozást keltett Szófiában és Bukarestben, hogy legalább némi "szépségtapaszra" számíthatnak nagyobb összegű uniós segítség formájában.
A brüsszeli beszámoló kitér Lengyelországra is, megállapítva, hogy az új varsói kormány által ígért tárgyalási véghajrá egyelőre várat magára. Uniós diplomaták megütközéssel tapasztalták, hogy a lengyel Európa-ügyi miniszter, Danuta Hübner továbbra is csak hitegeti őket a hazája mezőgazdaságára vonatkozó, hónapok óta kért statisztikával.
Szertefoszlottak azok a remények is, amelyeket Brüsszel táplál a munkavállalás szabadságáról és az ingatlanszerzésről szóló fejezetek mielőbbi lezárását illetően. Az unió mindmáig hiába vár "érdemi indoklást" Varsótól arra vonatkozóan, miért szab a lengyel kormány a többi tagjelölthöz képest jóval hosszabb átmeneti időszakot a földvásárláshoz. Enélkül ugyanis Brüsszel attól tart, hogy a többiek újra kívánják tárgyalni ezt a kényes fejezetet.
További vita tárgyát képezi az önálló gazdálkodók lengyelországi földszerzése. Varsó belement ugyan abba, hogy ezek esetében az átmeneti időszak legföljebb három év lehet. Több EU-tagállam - köztük Hollandia - azonban attól tart, hogy az ezzel kapcsolatos feltételek (például a vevőnek igazolnia kellene, hogy beszél lengyelül) a gyakorlatban áthághatatlan akadályt képezhetnek. Ezért Brüsszel garanciákat vár arra, hogy a Varsó által tervezett földszerzési törvény kompatibilis lesz az EU-szerződéssel és a csatlakozási tárgyalások eredményével.