Judit
-2 °C
8 °C

Verheugen: A politikai stabilitás a legfontosabb

2002.07.15. 19:18
A politikai stabilitás fenntartását nevezte a legfontosabbnak az Európai Unió bővítési biztosa budapesti látogatásán, ahol egyúttal megerősítette: Magyarország jól áll a csatlakozási tárgyalásokon, és 2004-ben minden bizonnyal az unió tagjává válhat.
A politikai stabilitás fenntartását és az európai uniós csatlakozás kérdéseiben a konszenzus meglétét nevezte a legfontosabbnak Günter Verheugen, az Európai Bizottság bővítésért felelős biztosa hétfőn Budapesten, miután találkozott Medgyessy Péter miniszterelnökkel és más állami vezetőkkel.

Stabilitás és konszenzus

"Egy olyan időszakban, amikor [az európai uniós csatlakozás kapcsán] ilyen fontos döntéseket kell meghozni, az országnak ezekre az ügyekre kell koncentrálnia, és ezért a politikai stabilitás fenntartása a legfontosabb feladat" - mondta Verheugen. Az Index kérdésére Verheugen kifejtette, hogy véleménye szerint túlságosan polarizálódott a magyar politikai élet, ami választási időszakban érthető, de utána megbékélésre és konszenzusra van szükség, különösen ami az EU-csatlakozás kérdéseit illeti.

Günter Verheugen
A bővítési biztos, akinek ez az első hivatalos látogatása az új kormány ideje alatt, megerősítette, hogy Magyarország jól áll a csatlakozási tárgyalásokon, és minden bizonnyal tagjává válik az uniónak még a 2004-es európai parlamenti választások előtt. Elismerte, hogy a még hátralévő tárgyalások igen nehéznek ígérkeznek, de a bővítés folyamatát immár nem lehet megállítani. Hozzátette, hogy a Bizottság támogatja azt a magyar igényt, hogy a bővítés után hazánk 22 európai parlamenti képviselővel rendelkezzék, ne pedig 20-szal, amint azt a bővítés intézményi kérdéseit rendező Nizzai Szerződésben megállapították.

Egyenlő feltételeket akarunk

A magyar álláspontot ismertetve Medgyessy Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is számít a 2004-es csatlakozásra, ugyanakkor hazánk ugyanolyan elbánást vár az Európai Uniótól, mint a jelenlegi tagállamok. (Mint ismeretes, az Európai Bizottság bővítési javaslata alapján a tagjelölt országok a jelenlegi tagoknak juttatott közvetlen agrártámogatások és regionális pénzek mindössze negyedét, illetve felét kapnák meg.) Az a cél, hogy a nem költségvetési vonzatú tárgyalási fejezeteket (az említetteken kívül minden mást) legkésőbb október végéig lezárják. A legnehezebb kérdések - amelyekben egyébként még nincs is közös EU-álláspont - így a tárgyalások végére, a különösen fontos német választások utánra maradnának. Magyarország mindenképpen pénzügyi helyzetének javulását várja, már a csatlakozás első évében.

Günter Verheugen a nap folyamán találkozott Mádl Ferenc köztársasági elnökkel, Kovács László külügyminiszterrel és Csillag István gazdasági miniszterrel is, holnap pedig megbeszéléseket folytat Orbán Viktor exkormányfővel.

Verheugen nem tud az ECB-levélről
Újságírói kérdésre válaszolva a bővítési biztos közölte, hogy ő nem tud semmiféle levélről, amelyet az Európai Központi Bank (ECB) küldött volna a Pénzügyminisztériumnak, a bank nemtetszését kifejezendő a magyar jegybanktörvény várható módosításával kapcsolatban. Verheugen leszögezte, hogy a csatlakozási tárgyalásokhoz az ECB-nek semmi köze, azt ő vezeti, és a napirenden nem szerepel ilyen kérdés. Kijelentette ugyanakkor, hogy a csatlakozásnak természetesen feltétele a független jegybank megléte.

A jegybanktörvény módosítása - amit a Nemzeti Bank ellenez - új felügyelőbizottságot nevezne ki a jegybank mellé. Az ECB evvel kapcsolatban írt korábban a Pénzügyminisztériumnak. A Pénzügyminisztériumban azt mondták, hogy szerintük a módosítás nem korlátozza a bank függetlenségét, de mindenesetre megvárják Brüsszel reakcióját.