Lélektani nyomás
Az egyik szobor a város központjában volt. A brit forrás szerint az akcióval lélektani nyomást akartak gyakorolni a várost még mindig ellenőrző kormányhű milíciákra, egyben azt az üzenetet akarták eljuttatni a bászrai lakosságnak, hogy az uralkodó Baasz-párt embereit a szövetségesek "átadták a történelemnek".
A brit erők gyakorlatilag a háború első napjai óta ostromgyűrűben tartják a második legnagyobb iraki várost, de az ott lévő, becslések szerint 1-2 ezer iraki kormányhű milicistát nem sikerült kifüstölni onnan. A lakosság időről időre nagy csoportokban menekül, amit az iraki fegyveresek aknavetőkkel próbálnak akadályozni, a brit tüzérség viszont az iraki állások lövetésével igyekszik a menekülőket védeni. A város belterületén azonban a szombat hajnali volt az első brit akció.
Harminchárom T-55-öst lőttek ki eddig
A hat iraki páncélos szombati bászrai kilövése előtt, az elmúlt néhány napban a Dél-Irakban tevékenykedő brit gyalogos és páncélos erők két nagy ütközetben összesen 33 iraki T-55-ös harckocsit semmisítettek meg. A szombati előtt a legutóbbi ilyen akció csütörtök reggel volt, amikor brit kommandósok 14 T-55-öst semmisítettek meg.
Ez utóbbi összecsapásról a hét végére váltak ismertté részletek; a beszámolók szerint a királyi skót dragonyosok egy ugyancsak 14 tankból álló oszlopa vette észre az iraki konvojt, amelyet menetből, egyenként lőtt ki, mielőtt az irakiak egyetlen lövéshez jutottak volna. A britek döntő technológiai fölényét a brit Challenger 2-es harckocsik célra tartó berendezése biztosította; ez lehetővé teszi, hogy a löveg kiegyenlítse az egyenetlen talajon haladó harckocsi mozgását, és folyamatosan a kijelölt célra tartson. Az iraki T-55-ösöknek a biztos célzáshoz előbb meg kell állniuk.
A hétvégi brit sajtónak nyilatkozó brit tisztek szerint a csütörtöki dél-iraki páncélos csata a legnagyobb volt, amelyben El Alamein óta a brit hadsereg részt vett.