Abban minden jogtudós egyet ért, hogy az utóbbi évszázadok legjelentősebb változása megy végbe hétfőtől a brit jogrendben, az Európai Emberi Jogi Egyezmény beiktatásával. A törvény arra ad lehetőséget a brit állampolgároknak, hogy amennyiben sértve érzik emberi jogaikat, az ilyen bajok orvoslására létrehozott európai bíróság helyett helyben is orvosolhassák panaszaikat, lényegesen gyorsabban és hatékonyabban, mintha az amúgy is túlzsúfolt strassbourgi bíróságra vinnének minden peres ügyet, mint ahogy ezt 1966-tól idáig tehették.
Évszázadok óta nem volt ekkora változás a brit jogban
Az USA-ban már 290 éve alkalmazzák a jogszabályt
| |
Az Egyesült Államok bíróságain lassan háromszáz éve alkalmazzák az Egyesült Királyságban hétfőn bevezetett jogszabályt. Különbségek azonban vannak a két ország joggyakorlatát illetően. Amerikában ugyanis a helyi bíráknak joguk van a törvények felett is ítélkezni adott esetekben, Nagy-Britanniában azonban erre nincs lehetősége a bíróságoknak, lévén az angol jog szerint a westminsteri parlament abszolút, korlátlan hatalommal rendelkezik.
|
|
|
Az angol parlament felsőházának igazságügyi miniszteri hatáskörrel rendelkező első embere, Lord Irvine a BBC-nek nyilatkozva ,,mérföldkőnek" nevezte a döntést. Irvine lord szerint az emberi jogok tiszteletben tartása az új törvény gyakorlati alkalmazásával beépül majd az emberek gondolkodásába. ,,Nem szabad a dolgot győztesek és vesztesek szemszögéből néznünk. Az egyetlen kérdés az, hogy akarjuk-e támogatni az emberi jogokat Nagy-Britanniában. A válasz természetesen igen." - tette hozzá a főkancellár.
Többek szerint azonban az új törvény - bár nemes célok megvalósítására született - egyelőre több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol. Az egyes helyi bíróságoknak, rendőrségeknek és egyéb ítélethozatalra jogosult hatósági szerveknek ugyanis át kell szervezniük működési rendszerüket, hogy alkalmazni tudják az új jogi lehetőségeket. Az érintett minisztereknek az éppen aktuális jogi helyzetet mérlegelve kiegészítő rendeletek és szabályok sorát kell majd megalkotniuk a gyakorlatban.
Megsokszorozódik a peres ügyek száma
|
Egyelőre próbaperek indulnak
| |
A londoni székhelyű Liberty jogvédő szervezet próbaperek indítását tervezi, hogy felmérje a törvény hatásosságát. A próbák között szerepel Adam és Joanna Rose esete, akik mesterséges megtermékenyítés útján születtek és felnőttként apjukat keresik.
A Liberty foglalkozik David Shayler, volt MI5-ügynök nagy port kavart esetével is, aki - élve az új törvény adta lehetőségekkel - sérelmezi majd, hogy a hivatali titkokról szóló törvény, mellyel korábban megvádolták a volt ügynököt, sérti a most törvényre emelt egyezmény tizedik, a szólásszabadságról szóló passzusát.
John Wadham, a Liberty elnöke a Guardiannak adott nyilatkozatában megerősítette, hogy több hasonló próbaperrel ellenőrzik majd, hogy a hatóságok maradéktalanul betartják-e a törvényt és helyt adnak-e a jogos kereseteknek.
|
|
A brit bíróságokat várhatóan elárasztják majd a rendelkezés adta lehetőségekkel élni kívánó polgárok peres ügyeikkel. A mindennapi élet ezerszámra szolgáltatja majd az emberi jogok megsértése miatt indított perek lehetőségét. Brit jogászok már toplistákat is felállítottak, melyeken előre megjósolják, az élet mely területei adnak majd leginkább okot a pereskedésre. Eszerint első helyen a sajtó zaklatásai ellen indított majdani eljárások állnak, előkelő második a szabad vallás és életmódgyakorlás megsértése, de dobogós még a helyi hatóságok esetenkénti hatáskörtúllépése, vagy túlzottan erőszakos fellépése is.
Kiskapuk és kibúvók nyílnak majd, a brit törvényhozás pedig minden eddiginél bonyolultabbá és kaotikusabbá válhat. Lord Irvine szerint azonban nem a részletkérdések a fontosak. Nagy-Britannia óriásit lépett előre a bíráskodás demokratikusabbá tételének útján, és ez a lényeg.
Az egyezmény Magyarországon - háttér
| |
Magyarország 1990-ben csatlakozott az egyezményhez, mely lépés elvileg azt jelenti, hogy itthon is bárki hivatkozhat az Európai Emberi Jogi Egyezményre, ha sértve érzi jogait. A magyar törvényhozás 1993. évi XXIV-es törvényében vette fel a törvénykezésbe a nyilatkozat alapelveit. A strassbourgi bírósághoz - mely szervezet államok felett álló legfelsőbb emberi jogi fórum - ezért csak abban az esetben fordulhat magyar állampolgár, ha itthon már kimerített minden lehetőséget sérelmei orvoslására, de próbálkozásai sikertelennek bizonyultak, és ezt igazolni is tudja egy hat hónapnál nem régebbi jogerős bírói határozattal. Nagy- Britanniában az Egyezmény törvényre emelése azért is fontos lépés volt, mert az angolszász jog - szemben a Magyarországon is érvényben lévő kontinentális jogrenddel - precedens alapú, ami azt jelenti, hogy az 1910-es évekig visszamenően figyelembe vesznek egy-egy ítéletet az aktuális bírósági döntés meghozatalakor.
Magyar vonatkozású ügy jelenleg a strassbourgi bíróság előtt a zámolyi romák ügye, melyről az Index korábban többször is beszámolt. Mindeddig azonban a legfelsőbb európai emberi jogi fórum nem hozott érdemi döntést a zámolyiak ügyében, többek között éppen azért, mert a panaszos fél nem merítette ki itthon az összes jogorvoslati lehetőséget.
|
|
Átfogó elemzések, világátalakító kérdések és jövőképek egy kötetben.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!