Mária
-7 °C
3 °C

Szelektív oltást javasol a brit kormány

2001.04.19. 12:07
A száj- és körömfájás által legjobban érintett térségekben akarja Tony Blair miniszterelnök beoltatni a szarvasmarhákat. Szelektív oltás vagy sem, a brit gazdáknak két rossz közül kell választani: vagy elfogadják az oltást, és akkor a húsexport csökkenni fog, vagy folytatódnak a kényszerlevágások. A lakosság azonban már ellenzi az állatok tömeges lemészárlását és elégetését, és a kormány is nehezen birkózik meg a feladattal.
A május 3-ra halasztott választásokkal és a brit kormány tömegmészárlást elrendelő programjával kevésbé foglalkozó miniszterelnök, Tony Blair, arról próbálja meggyőzni a brit farmereket, hogy az oltás elengedhetetlen a száj- és körömfájás járvány megállításához. A miniszterelnök azonban rontani nem akarja pártja esélyeit a közelgő választáson, ezért az érintett gazdák beleegyezését kéri az oltáshoz.

Szelektív oltás a leginkább érintett környékeken

A miniszterelnök a járvány által súlyosan érintett Cumbria és Devon környékén istállókban telelő teheneket akarja beoltatni. Az eddigi gyakorlat szerint azokat a csordákat, ahol a betegség felütötte a fejét, biztonsági okokból mind lemészárolták, a tetemek elégetése azonban komoly gondot jelent. Voltak olyan helyek, ahol az emberek leállíttatták az állattetemek égetését, mert attól féltek, hogy a felszálló pernye káros lehet az emberi szervezetre.

Reklám az oltás bevezetésére

Az oltás népszerűsítésére a brit kormány reklámokat helyezett el a Farmer's Weekly folyóiratban (a magyar Mezőgazdaság című lap megfelelője), ahol elmondják, az oltást kiegészítő intézkedésként alkalmaznák a kényszerlevágások mellett. A miniszterelnök már kedden ismertette, hogy elvben a kormány támogatja az állatok oltását, mely közel 100 ezer állatot mentene meg a kényszerlevágástól.

A kereskedelmi és biológiai következmények ismeretlenek

A farmerek képviselője, Ben Gill szerint nem kell sietni az oltás bevezetésével, mert "több fontos kérdés", mint például az oltás kereskedelmi utóhatása és biológiai következményei nem pontosan ismertek. Bár az EU rábólintott az oltásra, az évi 150 millió dollárt produkáló hús- és élőállatexport komoly veszteségeket szenvedne. Ha beoltják az állatokat, a brit húst kitiltják az amerikai piacról, és élő állatot sem adhatnak el sem Japánba, sem Amerikába. Az exportkorlátozások mellett a fogyasztók bizalma is megrendülne: az EU-embléma helyett a GB jelzéssel ellátott terméket kevesen vásárolnák.

A kereskedelmi veszteségek mellé az is társulna, hogy - bár emberre nem veszélyesek -, a beoltott állatoktól származó tejet sem vásárolnák szívesen; bár a nagy brit áruházak a Tesco és a Sainbury's biztosította a gazdákat, hogy továbbra is felvásárolja a tejet. Igaz, számos olyan oltást és injekciót is kapnak a szarvasmarhák, amiről a fogyasztók mit sem tudnak. Az oltás ellen szól az is, hogy csupán négy nap után fejti ki hatását, a fertőzött állat magában hordja és továbbadja a vírust.

Kreuzenstein mesevára

Nézd meg Te is Laczko legújabb fotóit!

Oszd meg élményeidet!

Oszd meg nyári élményeidet más utazókkal is, tölts fel beszámolót, fotókat!