Natália
-3 °C
8 °C

Tony Blair újabb négy évre számít

2001.06.05. 08:09
Két nappal a június 7-i brit parlamenti választások előtt a helyzet szinte ugyanaz, mint egy hónappal korábban. A kormányzó Munkáspárt fölénye óriási, győzelme biztosnak látszik. Tony Blair nem túl fényes választási kampánya ellenére a britek hallani sem akarnak az ellenzéki konzervatívokról, akik szinte csak saját törzsszavazóiknak kampányoltak, a legtöbb, embereket foglalkoztató kérdéssel szinte csak érintőlegesen foglalkozva. Már a brit fogadóirodák is elkönyvelték: újabb ciklusnyi Tony Blair várható.
Három nappal a brit parlamenti és önkormányzati választások előtt úgy tűnik, az egész kampányszezonnak nem sok teteje volt: a közvélemény-kutatások szerint a kormányzó Munkáspárt nemcsak hogy megtartotta, de némileg még növelte is húsz százalék körüli előnyét az ellenzéki konzervatívokkal szemben. Olyannyira, hogy egyes tory (konzervatív) tisztviselők már nyíltan beszélnek róla, hogy semmi esélyük, és egyetlen céljuk a munkáspárti győzelem mértékének korlátozása. Még a legújabb tory plakátok is ezt látszanak megcélozni, és a konzervatívok háziszentje, Lady Thatcher, a The Daily Telegraph hasábjain figyelmeztette a szavazókat egy földcsuszamlásszerű munkáspárti diadal veszélyeire.

Szerencsétlen konzervatívok

Tony Blair
Hogy a konzervatívoknak ennyire rosszul ment a dolog - egyes mutatók szerint egyáltalán semmivel nem nőtt a népszerűségük négy évvel ezelőtti vereségük óta -, az kevés kommentátort lep meg. Bár a szavazók közül kevesen vannak elragadtatva Tony Blair kormányától, a toryk mindent elrontottak, amit csak lehetett. Az összes létező felmérés a tekintélyes The Economist következtetését erősíti meg, amely múlt heti számában kijelentette: a tory párt rossz témákat helyezett kampánya középpontjába, és rossz vezetővel ugrott neki Blairnek.

Valóban, William Hague-et, a konzervatívok elnökét egyszerűen nem bírják az emberek. Hihetetlen, de még saját pártjának támogatói is kevésbé tartják alkalmasnak a miniszterelnökségre, mint Tony Blairt. Sokakat szimplán idegesít a teljesen kopasz Hague "furcsa hangja" és yorkshire-i akcentusa. Hasonlóképp, a témák egyszerűen rémesek: a konzervatívok által középpontba állított kérdések egy része - bevándorlás, adócsökkentés - egyszerűen nem érdekli a szavazókat. Azok a témák pedig, amelyekkel a toryk jó helyen keresgélnek - elsősorban Európa -, vagy szintén nem állnak elég magasan a szavazók priorításlistáján, vagy pedig nem sikerült őket elég ügyesen kihangsúlyozni. Egy felmérés szerint ma több ember fogadja el a konzervatívok által démonizált közös európai pénz gondolatát, mint a kampány kezdetén.

William Hague
William Hague láthatóan minden erejével arra törekszik, hogy hagyományos jobboldali témákat hangsúlyozva a hagyományosan konzervatív szavazótábort voksolásra bírja. Íly módon elméletileg elég mandátumot visszaszerezhet ahhoz, hogy saját pártelnökségét megmentse - vélik elemzők. Egy nagy vereség esetén ugyanis egyértelműen le kellene köszönnie.

Verhetetlen Munkáspárt

Tony Blair pedig tehet bármit, pártja győzelmi esélyeit semmi nem rontja. A legtöbb kommentátor egyetért abban, hogy a Munkáspárt kampánya nem ment valami fényesen: Blairt és belügyminiszterét, Jack Strawt egyszerűen kinevette hallgatóságuk a kampány egy állomásán, John Prescott kormányfőhelyettes pedig a kamerák előtt összeverekedett egy nyilvánvalóan nem baloldali érzelmű szavazóval. Ennek ellenére a mutatók jól állnak, és nem kizárt, hogy a Munkáspárt növelni fogja amúgyis óriási parlamenti többségét.

A Munkáspárt, vélik elemzők, nemcsak azt bizonyította be az elmúlt négy év alatt, ami a huszadik században az istennek sem akart összejönni - vagyishogy képes a stabil kormányzásra -, de a kampánytémákat is jól válogatta össze. Az angolszász politikát ismerve megdöbbentő, de a britek ma még arra is hajlandóak volnának, hogy több adót fizessenek, csak az akadozó egészségügyet és oktatást rázza valaki gatyába. Bár ezeken a területeken édeskevés történt az elmúlt négy évben, a toryknak senki nem hiszi el, hogy ők jobban csinálnák. William Hague pártja egyébként nem is nagyon foglalkozott ezzel a két kérdéssel, bár a felmérések szerint a szavazók ezeket tartják a legfontosabbnak.

A Munkáspárt kampányának a lényege viszont: az elmúlt négy évben bebizonyítottuk, hogy tudunk kormányozni; még négy év, és jönnek az igazi reformok. A sok bukta dacára is óriási előny azt mutatja, a britek hisznek nekik.

A Fleet Street Blairre voksol
Bár az országos sajtó nagy része éppenséggel nem könnyítette meg Tony Blair dolgát az elmúlt négy évben - az amerikai Newsweek szerint a krónikusan jobboldali Fleet Street komolyabb ellenfele a Munkáspártnak, mint a tory párt -, a lapok most mellette tették le voksukat. A The Daily Mail és The Daily Telegraph mereven konzervatív orgánumait leszámítva az összes újság Blair mellett foglalt állást, bár a liberális The Independentet és a jobbközép The Timest aggasztja a gigászi munkáspárti előny. A kontinentális sajtó egyetért: bár egy lap sincs elragadtatva Blair eddigi teljesítményétől, a szerencsétlen torykat senki nem tekinti valós alternatívának a Csatorna innenső oldalán sem.