Judit
-2 °C
8 °C

Fegyverkezési és leszerelési verseny

2001.11.13. 22:22
Az orosz elnök washingtoni látogatását követően, Bush és Putyin hitet tettek a nukleáris robbanófejek leszerelése és a terrorizmus elleni harc mellett. A Bush által forszírozott amerikai rakétavédelmi rendszerrel kapcsolatban azonban továbbra sem értenek egyet.
George Bush amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök keddi washingtoni megbeszélésének egyik eredményeként elkönyvelhető, hogy mindkét hatalom csökkenteni kívánja nukleáris támadó fegyvereinek számát, ám a rakétavédelmet illetően egyelőre nem sikerült felszámolni a nézetkülönbségeket - derült ki a két vezető közös fehér házi sajtóértekezletén.

Bush az újságírók előtt bejelentette: közölte orosz hivatali partnerével, hogy az Egyesült Államok az elkövetkező évtized során 1700 és 2200 közé csökkenti a hadrendjében tartott nukleáris robbanófejeinek számát. Az Egyesült Államok jelenleg mintegy 7 ezer ilyen eszközzel rendelkezik. Bush szerint a nukleáris erő mostani szintje nem a mai stratégiai realitásokat tükrözi.

Leszerelési verseny

Együtt, közösen
Putyin a sajtóértekezleten nagyra értékelte Bush bejelentését, és hozzátette, hogy orosz részről "megpróbálnak hasonlóval válaszolni", de ő maga konkrét számokat nem közölt a csökkentés tervezett mértékét illetően. Oroszország mintegy 6 ezer nukleáris eszközzel rendelkezik, és korábbi hírek arról szóltak, hogy Moszkva 1500 darabra szeretné leszállítani mindkét fél arzenálját.

Putyin leszögezte, hogy Oroszország "megbízható és ellenőrizhető megállapodásra" törekszik ebben a kérdésben az Egyesült Államokkal. Az orosz vezetés tehát nem fogadja el azt az amerikai megközelítést, hogy szabatos formába öntött, részletezően megfogalmazott megállapodás helyett elég lehet az is, ha a két fél - mintegy egymással "párhuzamosan" - a maga nevében egyoldalú és nagyvonalú fegyverkészlet-csökkentési bejelentést tesz. Washington a hidegháborús korszak elmúltával véli indokolhatónak, hogy szakítsanak a "kiméricskélt" fegyverzetcsökkentési megállapodások gyakorlatával - Moszkva szerint azonban ennek szemmel láthatóan még nem jött el az ideje.

Ami az amerikai rakétavédelmi terveket - és az átfogó rakétavédelmi rendszerek kiépítését tiltó, Moszkva által megőrizni kívánt ABM-szerződés jövőbeni sorsát - illeti, Putyin ezzel kapcsolatban leszögezte, hogy Moszkva álláspontja változatlan. Az orosz elnök mindazonáltal nyitottnak mondta magát az új stratégiai keretek megvitatására, és Moszkva készségét hangoztatta az ezzel kapcsolatos kétoldalú tárgyalások folytatására.

Együtt a terrorizmus ellen

Szisztéma
Afganisztánnal, illetve szélesebb értelemben a terrorizmus elleni fellépéssel kapcsolatban a sajtóértekezleten elhangzottak megerősítették, hogy Oroszország teljes mértékben szolidáris az Egyesült Államokkal ebben a küzdelemben.

Bush utalt arra: az Északi Szövetség, saját állítása szerint nem akarja katonai megszállás alatt tartani Kabult. Arra a hírre reagálva, hogy az Északi Szövetség harcosai állítólag hadifoglyokat gyilkoltak le, az amerikai elnök fontosnak nevezte az emberi jogok biztosítását az Északi Szövetség parancsnokai részéről is. Bush megjegyezte, hogy a jövendő afgán kormányzatban minden irányzatnak képviseltetnie kell magát. Putyin leszögezte: senki nem akarja kívülről rákényszeríteni az afgán népet annak elfogadására, hogy ki kormányozzon az országban. Az a fontos - mondta -, hogy Afganisztánból ne indulhasson ki fenyegetés a nemzetközi biztonság ellen.

Bush eltörölné a büntetővámokat

George Bush a sajtóértekezleten közölte: kezdeményezni fogja a washingtoni kongresszusnál, hogy töröljék el az 1974-ben hozott, úgynevezett Jackson-Vanik intézkedést, amely Moszkva kivándorlási politikájának alakulásától, a távozni akarók (annak idején zömmel a kivándorolni szándékozó zsidók) kiengedésére vonatkozó hatósági hajlandóságtól tette függővé azt, hogy Washington miként sorolja be Moszkvát a kereskedelempolitikai kedvezmények terén: azaz megadja-e neki a különleges büntető vámoktól mentes, normális kereskedelmi partneri státust.