Bud Spencer Berlusconi képviselőjeként indul a választásokon
További Külföld cikkek
- Az USA bizonyítékot talált, hogy Kína megpróbál beavatkozni az amerikai választásokba
- III. Károly király rákdiagnózisát követően jövő héten visszatér közfeladataihoz
- Terítette a lapokat a Pentagon: ezekkel a fegyverekkel kell felvennie a harcot az oroszoknak
- Miért állnak az arab országok Izrael mellett a gázai háborúban?
- „A magyar kormányt nem nevezném a szövetségesünknek” – mondta Csehország külügyminisztere
Bud Spencer eddig is rendszeresen megjelent az Forza Italia (FI) gyűlésein, ahol az első sorokban üldögélt, csakúgy mint a médiamágnás kormányfő számos más színész híve - a pátrendezvényekről beszámoló híradósok nagy örömére. A La Stampa című torinói napilap vasárnapi tudósítása szerint viszont most vállalta a pártlistán való szereplést.
Beszervezte
Berlusconi médiaszakértői ujjonganak, hiszen Piedone leporolt filmjei ma is sokkal több tévénézőt vonzanak, mint a vadonatúj olasz tévésorozatok, legalább három-négymilliós nézettségre számíthatnak. Berlusconi döntése az olasz népi hős választási bevetéséről sok szavazatot hozhat nekik Lazióban. Állítólag Berlusconi többször is vendégül látta vacsorára az Olaszország-szerte kedvelt színészt.
Az április eleji önkormányzati választások kampányában Piedone Francesco Storace kormányzó oldalán fog megjelenni a jobboldali pártszövetség reklámklipjében.
Menő üzletember
Bud Spencer, alias Carlo Pedersoli, a hetvenes évek olasz makaróni-westernfilmjeinek ökölcsapásait osztogató, nápolyi születésű hőse a noszogatás ellenére sokáig ellenkezett, de végül beleegyezett a belpolitikai szereplésbe. Mostanában szinte minden idejét visszaemlékezései megírásának szenteli, és a még inkább meghízott és lelassult, ősz szakállú filmcsillag csak néha énekel az olasz tévé vasárnapi matiné-műsoraiban. Különben jól menő vállalkozásai vannak, Olaszországban légi taxikat üzemeltet, és Bud Food néven gyorsétterem-hálózatot működtet, amelyben kizárólag olasz ételeket kínál.
1929. október 31-én született Nápolyban Carlo Pedersoli néven, és már világra jöttekor súlyosabb volt az átlagnál, hat kilót nyomott. Jómódú családba született, de a Pedersoli-család tönkre ment, amikor kikötői vasgyáruk előtt felrobbant egy ott horgonyzó hajó. A gyermek Carlo csak nyolcévesen kezdett úszni az egyik helyi sportklubban. Érettségi után a római egyetem kémia szakán folytatta tanulmányait, de hamar abbahagyta, mert a család Dél-Amerikába költözött. A fiatal Carlo mindössze két évet töltött hazájától távol, 1948-ban már ismét Itáliában volt.
1948-ban megnyerte az olasz bajnokságot mellúszásban, 1950-ben pedig a 100 méteres gyorsúszás bajnoka lett, egy percen belüli idővel. Ugyanebben az évben - már mint az olasz vízilabda válogatott tagja - Európa-bajnok lett, az 1952-es Helsinki olimpián pedig ezüstérmet nyert a csapat. 1956-ban, a Melbourne-ben rendezett ötkarikás játékokon még ott volt, aztán több világversenyen nem indult.
Amikor 1967-ben súlygyarapodása miatt búcsút kellett vennie a vízipólótól, igent mondott egy filmvígjáték főszerepére (Isten megbocsát, én nem). Ebben már mint Bud Spencer szerepelt, oldalán a későbbi gyakori partnerrel és jó baráttal Terence Hillel. A legenda szerint vezetéknevét Spencer Tracy iránti tiszteletből vette fel, a Budweiser pedig kedvenc sörmárkája. A híres bunyós páros vígjátékok sokaságában szórakoztatta ezután a nézőket: Az ördög jobb és bal keze (1971), Különben dühbe jövünk (1973), És megint dühbe jövünk (1978), Kincs, ami nincs (1981), Szuperhekusok (1985).
Bud Spencer szólókarrierje is sikeres volt. Steno rendezésében készültek a Piedone-filmek a behemót, jólelkű, de kemény öklű nápolyi zsaruról. Komolyabb témájú filmekben is megállta a helyét: Sötét Torino (1972), A zsoldoskatona (1976). A kilencvenes évek közepétől - elhízása miatt - nem forgat csihipuhi filmeket, inkább tévésorozatok magánnyomozójaként osztja az igazságot (Extralarge, Professzor Clementi). Forrás: MTI