Miklós
-7 °C
2 °C

Bizalmatlansági indítvány Bush ellen

2006.03.14. 06:20
Bizalmatlansági indítványt nyújtott be egy demokrata párti szenátor George Bush amerikai elnök ellen az államfő által engedélyezett telefonlehallgatások körüli botránnyal kapcsolatban, a kezdeményezés azonban a felsőházi republikánus párti többség miatt minden bizonnyal kudarcra van ítélve.

Russel Feingold szenátor hétfőn terjesztette elő indítványát. Arra hivatkozott, hogy Bush elnök törvénysértést követett el, felhatalmazást adva arra, hogy az amerikai titkosszolgálat hivatalos bírósági engedély nélkül hallgasson le telefonbeszélgetéseket az Egyesült Államok területén.

Feingold indítványát úgy mutatta be, hogy az módot adna a törvényhozásnak rosszallása lehető legerőteljesebb kifejezésére, anélkül, hogy megkezdenék az elnök hivatalból való elmozdítását célzó eljárást.

Arlen Specter, a szenátus jogi bizottságának befolyásos elnöke azzal replikázott, hogy a Feingold kezdeményezése "túlzó". A szenátus nem döntött a bizalmatlansági indítványról történő szavazás időpontjáról. Az indítvány eleve kudarcra van ítélve, tekintve, hogy a republikánus pártiak tízzel többen vannak a 100 tagú felsőházban, mint a demokraták.


Nem túl népszerű

Bizalmatlansági indítványt csak elvétve alkalmaznak az amerikai parlamenti rendszerben. Valójában a felsőház rosszallásának kinyilvánítását szolgálja, de nincs kötelező jogi ereje, sem azonnali gyakorlati következménye. Egyetlen amerikai elnök vált ilyen indítvány áldozatává, Andrew Jackson 1834-ben, amikor nemzeti bankot akart létrehozni - mondta Betty Koed szenátusi történész.

Mélyponton Bush népszerűsége

Soha nem látott mélypontra süllyedt George Bush amerikai elnök népszerűsége a Gallup közvélemény-kutató intézet által készített, hétfőn ismertetett felmérés tanúsága szerint. A március 10-12. között a CNN amerikai hírtelevízió és az USA Today című napilap számára készített felmérésből kitűnik: a megkérdezettek mindössze 36 százaléka volt kedvező véleménnyel Bush elnöki tevékenységéről, míg 60 százalékuk helytelenítette azt.

A népszerűségi mutató előző mélypontját tavaly november közepén mérték, 37 százalékon, az Irakban fellángolt erőszak és a Katrina hurrikán (a mentési munkálatok szervezésében mutatkozó fogyatékosságok) együttes hatására. Akkor a megkérdezetteknek szintén a 60 százaléka volt rossz véleménnyel Bush elnöki tevékenységéről.

Most, nem sokkal az iraki háború kirobbanásának harmadik évfordulója előtt a válaszadók 60 százaléka vélekedett úgy, hogy az Egyesült Államok szempontjából rosszul vagy nagyon rosszul alakul a helyzet az arab országban. Ez hét százalékkal több a januári felmérésben szereplő adatnál, a Bush-kormányzat ugyanis akkor gyűjtötte be a tavaly decemberi iraki választások sikere miatt járó "jó pontokat". A Gallup által megkérdezettek 38 százaléka ezzel ellenkező véleményt vall az iraki helyzetről.

A válaszadók 57 százaléka hibának tartja, hogy amerikai csapatokat vezényeltek Irakba, 67 százalékuk pedig úgy véli, hogy Bush elnöknek nincs terve az iraki rendezésre.

A Gallup-felmérésben szereplő számok bőven adnak okot a fejfájásra a Bush vezette republikánus párti tábor számára, amely a novemberi választásokon törvényhozási többségének megtartására készül. A megkérdezett bejegyzett választópolgárok 61 százaléka úgy nyilatkozott, hogy Irak kérdése nagyon fontos vagy a legfontosabb szempont lesz a pártok közötti választásnál; egy "most vasárnapi" választáson a szavazók 55 százaléka a demokrata párti, 39 százaléka pedig a republikánus párti jelöltre adná voksát.

Meghosszabbított szankciók Iránnal szemben

George Bush amerikai elnök hétfőn rendeletben meghosszabbította az Egyesült Államok által tizenegy éve Iránnal szemben bevezetett olajembargót és egyéb gazdasági büntetőintézkedéseket, a teheráni politika által jelentett fenyegetésre hivatkozva. Bush elnök a törvényhozásnak küldött átiratában azzal indokolta rendeletét, hogy máig sem oldódott meg az a válság, amely miatt a szankciókat 1995. március 15-én eredetileg bevezették.

Frederick Jones, az amerikai nemzetbiztonsági tanács szóvivője újságíróknak nyilatkozva a kifogásolt iráni lépések közé sorolta, hogy a teheráni vezetés támogatja a terrorizmust, beleártja magát a térségbeli országok ügyeibe, Iránban nem engedi megfelelő módon érvényesülni az emberi jogokat és atomfegyver birtoklására törekszik.

Az Iránnal szembeni amerikai büntetőintézkedések megtiltják a két ország közötti kereskedelmi forgalmat, közte iráni olaj amerikai vásárlását - közölte a washingtoni pénzügyi tárca szóvivője.

Az Egyesült Államok szeretné elérni, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa keményen lépjen fel Iránnal szemben Teherán nukleáris ambícióinak megfékezése végett. A Bush-kormányzat azt gyanítja, hogy Irán békés célúnak mondott atomprogramja leple alatt atomfegyver előállítására törekszik, amit Teherán cáfol.