Ferenc, Olívia
-2 °C
4 °C

'Fidel Castro nagyon jól tudja, hogy eljön a nap'

2003.09.18. 16:49
A világ tizennégy napilapjában jelent meg Göncz Árpád magyar, Václav Havel cseh és Lech Walesa lengyel exelnök nyílt levele, amely a kubai bebörtönzöttek szabadon bocsátását és a kubai ellenzék támogatását sürgeti. Kuba magyarországi nagykövete szerint a szocialista ország a szabad emberek műve, Gönczéknek pedig jobban kellett volna tájékozódniuk a kubai helyzetről.
"Ma a demokratikus világ felelőssége a kubai ellenzék képviselőinek támogatása, függetlenül attól, hogy a kubai sztálinistáknak meddig sikerül még kapaszkodniuk a hatalomba" - áll abban a nyílt levélben, amelyet három volt közép-európai államfő, Göncz Árpád magyar, Václav Havel cseh és Lech Walesa lengyel exelnök jegyez.

A kubai nagykövet reagálása
"Meglepetéssel és hitetlenkedve" fogadta a három volt közép-európai államfő - köztük Göncz Árpád - a kubai ellenzék támogatását sürgető közös felhívását csütörtöki sajtótájékoztatóján a kubai nagykövet, aki elmondta, Kuba nem tervez diplomáciai lépéseket, mivel az írás és a hivatalos kormányközi kapcsolatok között semmi összefüggés nincs.

"Kuba szabad, független, szuverén állam, ahol törvények működnek." - jelentette ki Alvarez, aki megerősítette Kubában szólás- és gyülekezési szabadság van, hiszen "a szocialista rendszer szabad emberek műve, másképp nem is maradhatna fönn".

Kubában egészen más változások mentek végbe a II. világháború után, mint a közép- és kelet-európai térségben, ezért téves kivetíteni az Európában lezajlott folyamatokat a kubai helyzetre, és azokból kiindulni a kubai helyzet elemzése során, fejtegette a nagykövet.

Ha valaki be akar kapcsolódni a Kubával kapcsolatos vitába, legalábbis tájékozódjon a tényekről, fűzte hozzá. Alvarez leszögezte, Kubában nyugalom és kiegyensúlyozottság uralkodik, nincs egyetlen eltűnt személy, sem bizonyíték emberek megkínzására, meggyilkolására.

A szöveg említést tesz arról, hogy fél évvel ezelőtt börtönöztek be 75 kubai ellenzékit, akiket hattól huszonnyolc évig terjedő börtönbüntetésre ítéltek. A szerzők reményüket fejezik ki egyúttal, hogy erősödik a kubai szabadgondolkodók hangja, amit arra alapoznak, hogy több ezren írták már alá a szólásszabadságról szóló népszavazást, a politikai foglyok szabadon bocsátását, a szabad választást követelő Varela-tervet.

A levél, amely a Magyar Hírlap mellett tizenhárom lapban, köztük a Washington Postban, a Frankfurter Allgemeine Zeitungban, a Le Monde-ban jelent meg, felszólítja az európai államokat, hogy hozzák létre a Kubai Demokrácia Alapítványt a karibi ország civil társadalmának támogatására.

Göncz, Havel és Walesa szerint "Fidel Castro nagyon jól tudja, hogy eljön a nap, amikor vele együtt a forradalom is elvész", addig is a kubai ellenzéket kell felkarolni, felhagyva végre a kubai embargóról folytatott transzatlanti vitákkal. A gazdasági zárlatról ugyanis, a szerzők szerint, nem lehet állítani, hogy meghozta volna a kívánt eredményt.

Évtizedes börtönbüntetések

A kommunista Kuba történetében első ízben ellenzékiek egy több mint tízezer aláírást tartalmazó petícióban követelték 2002 májusában az egypártrendszer felszámolását. A karibi szigetországban az úgynevezett Varela-terv mozgósítja a kicsiny ellenzéki mozgalmat. Ez kezdeményezi, hogy írjanak ki népszavazást a szólás- és gyülekezési szabadságról, adjanak amnesztiát a politikai foglyoknak, növeljék a magánvállalkozások mozgásterét, fogadjanak el új választójogi törvényt és írjanak ki általános választásokat.

Fidel Castro elnök rendszere amerikai hátterű összeesküvésként bélyegezte meg a tervet és leszögezte, hogy az kudarcra kárhoztatott. A mozgalom vezetőit idén áprilisban ítélték 10-35 év börtönre az állambiztonság veszélyeztetése vádjával.

Embargó: EU kontra USA

Az ENSZ-Közgyűlése tavaly novemberben ítélte el az Egyesült Államok Kuba elleni kereskedelmi embargóját. A Kuba ellen négy évtizede hatályos kereskedelmi embargót a Közgyűlés 11 év óta rendszeresen elítéli, s a határozat 2002-ben kapta a legtöbb igen szavazatot. Ez annak az eredménye, hogy az Európai Unió több tagállama a szankciók feloldását vagy felpuhítását szeretné elérni, mivel az 1996-os Helms-Burton törvény nem csak az amerikai cégek elé gördít akadályokat a Kubával fenntartott kereskedelmi kapcsolatokban.

A külügy nem kommentál
A Külügyminisztérium sem a három volt közép-európai államfő közös levelét, sem pedig Kuba budapesti nagykövetének reagálását nem kívánja kommentálni, mondta Tóth Tamás külügyi szóvivő csütörtökön.

"Magyarország álláspontja ismert Kubával kapcsolatban, a demokratizálódást, a szólásszabadságot, valamint az emberi jogok tiszteletben tartását tekinti alapnak. Az álláspont harmonizál az Európai Unióéval" - hangsúlyozta a szóvivő. (MTI)