Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

„Jó érzés, hogy Önnek kellett lelőnie Ceauşescut?”

2005.10.21. 10:41
Nicolae Ceauşescu kivégzése előtt erősnek mutatkozott, a felesége viszont a félelemtől valószínűleg a nadrágjába piszkított – mondta egy interjúban a most 47 éves Ionel Boeru, aki a volt román diktátor és felesége egyik hóhéra volt 1989. december 25-én. A román százados saját elmondása szerint nem érzett szánalmat, amikor meghúzta a ravaszt, lelkiismeret-furdalása sincs, csak attól tart, ha a körülötte élő emberek megtudnák, ki ő, meglincselnék.

- Jó érzés, hogy Önnek kellett lelőnie Ceauşescut?

- A parancs az parancs. Valószínűleg jobb az országnak, hogy meghalt - mondta a Stern német magazinnak adott interjújában a most 47 éves Ionel Boeru, aki a román diktátor és felesége egyik hóhéra volt. A sajtónak ritkán nyilatkozó katonatiszt ma egy Bukarest közelében fekvő kisvárosban él egy panellakásban második feleségével.

Fűtetlen tárgyalóterem

A férfi a romániai forradalom idején századosként szolgált, s 1989. december 25-én ő vezette le a diktátor kivégzését a Bukaresttől északra fekvő Tîrgovistében.

#alt#
Elena és Nicolae Ceauşescu (1981)

Miután 1989. december 22-én a hadsereg szembefordult Ceauşescuval, a diktátor és felesége egy helikopterrel menekült el Bukaretből. A gép Tîrgoviste közelében szállt le, s a házaspár és testőrei autóval akartak továbbjutni, de elfogták őket.

Két napos fogság után a tîrgovistei katonai helyőrség egyik fűtetlen tanácstermében Nicolae és Elena Ceauşescut egy rögtönítélő bíróság halálra ítélte.

"Bocsánat, ez már az ítélet"

A tárgyaláson Ionel Boeru is jelen volt, mert azt a parancsot kapta, hogy ha valaki megpróbálná kiszabadítani a házaspárt, azt azonnal lőjék le. A tiszt is úgy véli, hogy Ceauşescu elítélése valójában csak egy színjáték volt, s nem tekinthető szabályos bírósági tárgyalásnak.

Forradalom a Conducator ellen
A romániai forradalom 1989. december 17-én Temesváron kezdődött, majd Aradon és Kolozsvárott is utcai tüntetéseket rendeztek. Nicolae Ceauşescu december 21-ére százezres nagygyűlést hívott össze Bukarestben, hogy megfordítsa az események menetét, de a tömeg belefojtotta a szót és a távozását követelte. December 22-én a román hadsereg megtagadta a tűzparancsot és szembefordult a román titkosszolgálat, a Securitate fegyveres egységeivel. A menekülő Ceauşescut még aznap elfogták. Egy rögtönítélő bíróság azzal vádolta, hogy diktátorként Romániát éhezésre és nélkülözésre kényszerítette, s a Securitate rémuralmával tartotta sakkban. Ceauşescut felelőssé tették 1 milliárd dollár külföldre menekítéséért és a forradalom 60 ezer halottjáért is. (A jelenlegi ismeretek szerint a forradalom során 1100 ember halt meg.) Az egyórás, minden törvényességet nélkülöző tárgyalás végén Nicolae Ceauşescut és „első miniszterelnök-helyettesi” beosztásban lévő feleségét halálra ítélték és kivégezték.

„A védők nem képviselték a diktátort, a bírókról pedig szerinte mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy elfogulatlanok voltak. Már a tárgyalás elején azt mondta nekem egy tábornok: keressek helyet, ahol Ceauşescut és hitvesét ki lehet végezni” – mesélte az interjúban.

A diktátor csak úgy úszhatta volna meg a kivégzést, ha gyengeelméjűnek vallja magát. Ceauşescu ehelyett azzal fenyegette az ügyészt, hogy „majd meglátod, én mit teszek Veled, ha ennek az egésznek vége lesz”.

"Éljen a szocializmus!"

Miután kihirdették a halálos ítéletet, a százados emlékezete szerint a diktátor erős maradt, látszott, hogy felkészült erre. Ő és a felesége azt kérték, hadd haljanak meg együtt. A katona elmondása szerint „Elena úgy bűzlött, mint egy hajléktalan, a félelemtől valószínűleg a nadrágjába piszkított”.

„Éljen a szabad Románia! Éljen a szocializmus!” - ezek voltak Ceauşescu kivégzése előtti utolsó szavai, míg a tiszt nem figyelmeztette, hogy fejezze be a kiabálást.

A kivégzőosztag a századosból és két másik katonából állt. Mindegyikük kezében egy Kalasnyikov volt harminc-harminc tölténnyel a tárban. A katonák mintegy hét méter távolságból tüzeltek a házaspárra, akik azonnal meghaltak.

Kerülte a szemkontaktust

„Nem igazán éreztem szánalmat irántuk. Az egész nagyon gyorsan játszódott le, s igyekeztem elkerülni, hogy a szemükbe nézzek. Olyan ez, mint amikor egy állatot lősz ki, csak semmi szemkontaktus” – mondta az egykori ítéletvégrehajtó. Nicolae és Elena Ceauşescu holttestét helikopteren Bukarestbe vitték, s a katonai temetőben temették el őket.

A hóhér szerint neki, ellentétben két egykori társával nincsenek rémálmai vagy lelkiismeret-furdalása a történtek miatt. Abban azonban mindhármuk sorsa közös, hogy többé vagy kevésbé üldözési mániában szenvednek. A katona szerint, ha a körülötte élő emberek, akiknek életszínvonala Ceauşescu ideje óta sokat romlott, megtudnák róla, ki ő és mit tett, valószínűleg meglincselnék.

A katona azt is elmondta, hogy fiatalon Ceauşescut egyszerűen a hadsereg főparancsnokának tekintette. A fiatal tiszt csak később értette meg, hogy Ceauşescu egyáltalán nem katona. Akkoriban egyébként azt gondolta róla, hogy a diktátort nem tájékoztatják arról, milyen sanyarú körülmények között élnek az emberek Romániában. Fiatalon arról álmodozott, hogy meghallgatást kér a Conducatortól és elmondja neki a valóságot.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Utazás aggodalom nélkül?

Utazása előtt sose feledkezzen el utasbiztosításáról!