Judit
3 °C
6 °C

A CIA ,,vallomása" Chiléről

2000.09.20. 19:25
A CIA hivatalosan most először adott ki olyan nyilvános jelentést, amelyben az ügynökség chilei szerepéről, a puccsokról és politikai gyilkosságokról van szó. A dokumentum szerint a CIA támogatott egy puccs-kísérletet, mellyel Allende elnök beiktatását akarták meghiúsítani, de nem vett részt Allenede későbbi megbuktatásában. Az is kiderül, hogy a Pinochet-éra rettegett titkosrendőrségének főnöke a CIA informátora volt. A jelentés szerint CIA-ügynökök nem követtek el, és nem is álcáztak bűncselekményeket.

A jelentést a Kongresszus Maurice D. Hinchey demokratapárti képviselő egyik törvénymódosítási javaslatához kérte, de várhatóan az ügynökség honlapján is olvasható lesz.

A hadsereg parancsnokának elrablását a CIA finanszírozta

A dokumentum egyik legfontosabb része a chilei hadsereg parancsnokának 1970-es elrablásával foglalkozik. A CIA elismeri, hogy része volt az akcióban, amely az első lépése volt egy puccsnak, amellyel meg akarták akadályozni a demokratikusan megválasztott, baloldali Salvador Allende elnök beiktatását.

Contreras és Pinochet a két jó barát
Az emberrablás annak idején kudarcba fulladt, és a lövöldözés során Rene Schneider tábornok megsérült, és két nap múlva (Allende beiktatásának napján) meghalt. A jelentés szerint a tábornok halála baleset volt, az ügynökség elutasítja azokat a vádakat, melyek szerint a CIA ölte meg a parancsnokot, amiért az nem volt hajlandó részt venni az említett puccsban. Azt azonban elismeri, hogy támogatta az emberrablás ötletét, és az akcióra vállalkozó csoportnak később harmincötezer dollárt fizettek.

A CIA később ,,humanitárius okokkal" indokolta a kifizetést, mondván, hogyha nem fizettek volna, úgy a csoport tagjai egy sor CIA-ügynököt lebuktathattak volna.

A CIA tudott az Allende ellen készülő puccsról

A CIA azt is elismeri, hogy tudott az Allende ellen készülő 1973-as államcsínyről, de tagadja, hogy annak végrehajtásában tényleges szerepe lett volna. A jelentés szerint annak ellenére, hogy tudomásuk volt a tervezett hatalomátvételről, Allende meggyilkolásáról mit sem sejtettek, halálának körülményeiről sokáig semmiféle információval nem rendelkeznek.

A chilei titkosrendőrség főnöke a CIA informátora volt

A beszámolóból az is kiderül, hogy a Pinochet-rezsim titkosrendőrségének (DINA) főnöke Manuel Contreras Sepulveda a CIA informátora volt. Conterarassal 1974-ben, egy évvel a puccs után vették fel a kapcsolatot, és azt egészen 1977-ig fenn is tartották.

Contreras, Pinochet jó barátja a rezsim egyik legrettegettebb embere volt, és a CIA tisztában volt a vezetése alatt álló szervezet által elkövetett bűnökkel. (A rezsim tizenhét éve alatt több ezer ember tűnt el vagy halt meg.)

A Letelier-gyilkosság

1976-ban Washingtonban felrobbantották a chilei szocialista vezető, korábbi amerikai nagykövet, Orlando Letelier autóját. A merényletben meghalt Letelier és ottani tanácsadója, Ronni Moffitt is.

A gyilkosságot a chilei titkosrendőrség szervezte, ezért 1993-ban Contrerast hét éves börtönbüntetésre ítélték. Contreras, akinek idén jár le a büntetése, azt állítja, hogy nem állt kapcsolatban az ügynökséggel, és a merényletet a CIA hajtotta végre.

Az ügynökség most azzal védekezik, hogy csak azért tartották fenn a kapcsolatot Contrerasszal, hogy küldetéseik és ügynökeik biztonságát semmi se fenyegesse.

A CIA Contrerasnak csak egyszer, 1975-ben fizetett, de a mostani jelentésből nem derül ki, hogy mennyit, és a dokumentum szerint a fizetés egyszerű ,,tévedés" volt.

A CIA ügynökei nem követtek el bűncselekményeket

A jelentés elismeri, hogy az ügynökség támogatta a Pinochet-párti médiát, hogy azok ,,pozitív képet festhessenek a juntáról". Azonban állítja, hogy a CIA-ügynökök nem követtek el bűncselekményeket, sőt nem is fedeztek vagy álcáztak ilyeneket.

A dokumentum szerint Richard Nixon, későbbi amerikai elnök, és más magas rangú hivatalnokok kapcsolatot tartottak fenn a rezsimmel, és ez ,,ma már nem felel meg a szervezet standardjainak".

Reakciók

Megvonták Pinochet mentelmi jogát
Az idős diktátor 1998 októberében Angliában tartózkodott, mikor Spanyolországban egyik politikai áldozata pert indított ellene, így Madrid kiadatását kérte Angliától. A kérelem benyújtása után a volt államfőt letartóztatták, majd hosszas jogi vita indult. Ez volt a történelem folyamán az első eset, mikor egy volt államfő ellen bírósági eljárás indult egy idegen országban. Anglia úgy döntött, hogy nem adatja ki a volt államfőt, Pinochet idén márciusban haza is tért Chilébe. Otthon is gyűltek lassan a feljelentések, a chilei kormány összesen 137 ügyben emelt ellene vádat. A Legfelsőbb Bíróság augusztus elején megvonta Pinochet mentelmi jogát, amely örökös szenátori rangja révén járt neki. A felelősségre vonás előtti utolsó lépés, hogy eldöntsék, az idős férfi egészségi állapotát nem veszélyezteti-e egy tárgyalás.
Hinchey, aki a jelentést kérte, elégedetten nyilatkozott a dokumentum őszinteségével kapcsolatban, de hozzátette, hogy egy sor kérdés megválaszolatlan maradt, amelyek tisztázásához még több CIA-dokumentum nyilvánosságra hozatalára lesz szükség.

Clinton elnök korábban már elrendelte a Pinochetre vonatkozó anyagok egy részének nyilvánosságra hozatalát, és Albright külügyminiszter asszony azóta bejelentette, hogy szeptemberben újabb akták titkos minősítését oldják fel. Ezt azóta Anya Guilsher, a CIA szóvivője is megerősítette.

Joe Lockhart fehérházi szóvivő korábban közölte, hogy az emberi jogok megsértésével kapcsolatos akták felszabadítását Sandy Berger biztonsági tanácsadó elhalasztotta, hogy még több dokumentumot összegyűjtve, minél teljesebb anyagot hozhassanak nyilvánosságra.