Gyöngyi
9 °C
9 °C

Ráeresztették a vizet a világ legnagyobb vízerőművére

2006.06.06. 19:14
Májusban befejeződött a Jangce völgyében a Három Szoros gátjának építése, most felrobbantották az utolsó ideiglenes gátat is, ami az épülő létesítményt védte.

Kínai szakemberek kedden felrobbantották az utolsó ideiglenes gátat is, amely korábban a jangcei Három Szoros víztározó épülő gátját védte, és lehetővé tették ezzel, hogy a Jangce vize szabadon beömöljön a gát által elrekesztett hatalmas tározó eddig üresen tartott utolsó szakaszába is.

A Három Szoros gáttól "felfelé" (vagyis a folyásiránnyal ellentétes irányban) száz méterre épített ideiglenes gát megszűnésével a Három Szoros-gát, a világ legnagyobb gátja megkezdte árvízvédelmi funkciójának betöltését - jelentették be hivatalosan kínai illetékesek, hangsúlyozva, hogy két évvel a tervezett határidő előtt sikerült "üzembe helyezni" a gátat és a víztározót.


A robbantás

2008-tól termel áramot

A Három Szoros gátjának - a világ legnagyobb vízerőművi létesítményének - építése 1997-ben kezdődött, és a múlt hónapban fejeződött be. A 2,3 kilométer hosszú, 185 méter magas duzzasztó- és védőgát tartóztatja most fel a hatalmas folyamot, és hivatott megakadályozni a szörnyű árvizeket, amelyek eddig rendszeresen pusztították a Jangce völgyét, az ázsiai ország egyik legfontosabb termőterületét.

A víztározó feltöltése azonban még nem jelenti az áramtermelés megkezdését; az első áramtermelő létesítmények - turbinák és generátorok - átadása a tervek szerint csak 2008-ra várható.

A tározó vízszintjét jelenleg "csak" 135 méteren tartják, készülve a monszunesők időszakában (június végén, júliusban) bekövetkező nyári áradásokra. A monszunidőszak elmúltával 156 méteresre emelik a vízszintet, az lesz a tározó rendes "üzemi" vízszintje. Teljes befogadóképessége legfeljebb 175 méteres biztonságos vízszintet tesz lehetővé.

Ideiglenes gát volt
Ideiglenes gát volt

Természeti látványosság

A Jangce Három Szorosa Kína egyik leglátogatottabb természeti látványossága. A Jangce Fengcsie városnál "beszorul" a sziklák közé, s 193 kilométeren át a hatalmas falak közötti szurdokban halad. A gát a harmadik szoros végén, Jicsangnál épült. Olyan nagy városok vannak hozzá - kínai mércével mérve - közel, mint a hat és fél millió lakosú Csungking vagy a négy és fél milliós Vuhan.

Az óriásberuházás nagyon sok bírálatot kapott a természeti környezetet és a helyi lakosságot érintő hatásai miatt. A környezetvédők szerint a duzzasztómű fölött leülepedik, feldúsul a szennyeződés, fenyegetve az iparosodás által amúgy is megtizedelt jangcei élővilágot. Sokak szerint túl nagyok a költségek, és nem is biztos, hogy a gát megvédi a térséget az árvizektől. A kínai kormány viszont úgy véli,hogy a gát, illetve a hatalmas víztározó segít a jangcei árvizek elhárításában, javítja a folyami hajózást, és enyhít az ország krónikus energiahiányán.