A 'lyoni hóhér' a CIA-nak dolgozott
Eli Rosenbaum, a washingtoni igazságügyi minisztérium illetékese sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a CIA kötelékébe olyan háborús bűnöket elkövető embereket vettek fel, mint a "lyoni hóhér" néven ismert Barbie, vagy Emil Augsburg, akinek neve az oroszországi és lengyelország zsidó mészárlások kapcsán merült fel.
Richard Breitman, a náci Németország és a Japán Császárság által elkövetett háborús bűnök kivizsgálására létrehozott amerikai kormányzati munkacsoport vezető történésze szerint a dokumentumok ugyanakkor nem támasztják alá azokat a híreszteléseket, amelyek szerint Heinrich Müller, a Gestapo főnöke túlélte volna a II. világháborút, és később a szovjetek, illetve az amerikaiak számára kémkedett volna. Az anyagokban nincs jelentősebb utalás a hat legexponáltabb személyre: Adolf Hitlerre, Klaus Barbie-ra, Adolf Eichmannra, Josef Mengelére, Heinrich Müllerre és Kurt Waldheimre.
"A dokumentumok egyértelműen bizonyítják, hogy a hidegháború igazi győztesei a náci háborús bűnösök voltak. Sokaknak azért sikerült kicsúszniuk az igazságszolgáltatás kezéből, mert a keleti és nyugati hatalmak a második világháború után az egymás elleni küzdelemre összpontosítottak" - hangsúlyozta Rosenbaum. Hozzátette: sajnálatos, hogy a CIA nem indított vizsgálatot Kurt Waldheim múltjának feltárására, aki 1972 és 1982 között az ENSZ főtitkára, 1986 és 1992 között pedig osztrák államfő volt.
Breitman szerint nincs bizonyíték arra, hogy Waldheim valaha is kémkedett volna a CIA vagy a Szovjetunió javára.
Húsz egykori náci vezetőről van szó
A dokumentumokban összesen húsz egykori náci vezetőről esik szó. Közülük kilencnek voltak kapcsolatai a Reinhard Gehlen tábornok által létrehozott nyugat-németországi hírszerző szervezettel, amely a II. világháború után először az amerikai hadsereg, később pedig a CIA ellenőrzése alatt állt.