Judit
-2 °C
8 °C

Albright megnyitná a CIA dél-amerikai dossziéit

2000.08.17. 17:37
Az amerikai külügy nyilvánosságra hozná a CIA dél-amerikai aktáit, jelenette ki Madeleine Albright dél-amerikai körútjának argentínai állomásán. A miniszterasszony tárgyalt az argentin elnökkel, a kormány tagjaival és emberijogi csoportokkal is. Ez utóbbiak az egyeztetés után sem elégedettek az amerikai lépésekkel - szerintük a diktatúrák bűncselekményeiben az Egyesült Államoknak is szerepe volt. A CIA továbbra is vonakodik a megfelelő iratokat kiadni.
Madeleine Albright
Nyilvánosságra hozná a titkos aktákat
Madeleine Albright amerikai külügyminiszter ötnapos dél-amerikai látogatása során bejelentette, hogy az amerikai kormány saját dokumentumainak nyilvánosságra hozatalával segít a valaha diktatúrától szenvedő térségbeli országoknak, hogy tisztázhassák az önkényuralom korának bizonyos eseményeit.

A külügyminiszter Argentínában kijelentette, hogy mindent megtesz, hogy a vonatkozó papírok titkos minősítését töröljék, és a 60-as, 70-es, és 80-as évek chilei, argentin, brazil, paraguayi, uruguayi és bolíviai diktatúráinak bűntetteire fény derüljön.

Clinton intézkedik, a CIA ellennáll

Clinton elnök egyébként korábban már elrendelte az Augusto Pinochet chilei diktátorra vonatkozó anyagok egy részének nyilvánosságra hozatalát, és Albright szerint szeptemberben újabb adag láthat napvilágot.

A kormány eltökéltsége azonban valószínűleg nem lesz elég minden dosszié megnyitásához. A minisztériumokban (elsősorban természetesen a külügyben) ugyanis meglehetősen kevés releváns anyag található - és ezt Madeleine Albright is elismerte. Új információk leginkább a CIA archívumából kerülhetnének elő, az ügynökség viszont vonakodik saját titkos anyagait kiadni.

Négy argentin diktátor (Videla '76, Viola '81, Galtieri '81, Bignone '82)

Albright szerdán a külügyminiszterrel, emberijogi csoportokkal és az Argentínában 1976 és '83 között eltűntek rokonait tömörítő szervezetekkel tárgyalt. A megbeszélések után Adalberto Rodríguez Giavarini miniszter elmondta: bármilyen információ, amit Washington hozzáférhetővé tesz, sokat segíthet az események feltárásában.

Az emberijogi csoportok elégedetlenek

Kevésbé voltak elégedettek a ,,Plaza de Mayo Anyái" nevű szervezet képviselői. A diktatúra idején több száz bebörtönzött ellenzéki asszony babáját elrabolták, és más családoknál helyezték el őket - ezeknek a gyermekeknek a holléte azóta is ismeretlen. A szervezet (akárcsak a kevésbé radikális ,,Plaza de Mayo Nagymamái") arról a Buenos Aires-i térről kapta a nevét, ahol az eltűnt babák rokonai rendszeresen összegyűltek, hogy a gyermekekkel kapcsolatos információkat követeljenek.

Hebe de Bonafini, a Plaza de Mayo Anyái elnöke szerint álszent kijelentés volt Albright részéről, mikor azt nyilatkozta, hogy ,,utánanéz" a minisztériumában található iratoknak, miközben olyan eseményekről van szó, amelyekben a washingtoni kormány is vaskosan felelős. A szervezet szerint például a diktatúra idején argentin tiszteket képeztek ki az USA panamai School of the Americas nevű akadémiáján.

Augusto Pinochet
Clinton felszabadította a chilei iratok egy részét
Bonafini szerint az Egyesült Államok Chilével kapcsolatban sem tesz meg minden tőle telhetőt. Az amerikai igazságügy ugyan újraindította az Orlando Letelier washingtoni nagykövet 1976-os meggyilkolásával kapcsolatos vizsgálatot (mellyel kapcsolatban felvetődött, hogy esetleg Pinochetnek is köze volt hozzá), viszont üdvözölte a brit kormány februári döntését, amelyben megtagadták a diktátor kiadatását Spanyolországnak. Emellett Washington vonakodik kiadni a jelenleg Miamiban élő Armando Fernandez Lariost, aki Pinochet idején a hadsereg őrnagya volt, és Chilében most kínzással és gyilkossággal vádolják.

Kondor-művelet, sok ezer áldozat

Történészek szerint egyébként az USA Chilével szorosabb viszonyban volt mint Argentínával. Carter idején elég feszült volt a Buenos Aires-Washington viszony, főleg mikor Argentína búzát adott el a Szovjetuniónak, miután az USA embargót hirdetett az afganisztáni bevonulás miatt. A falklandi háború idején pedig a Reagan-adminisztráció Londont támogatta Argentínával szemben. Szakértők szerint ennek ellenére, vagy épp ezért a CIA aktivitása igen magas lehetett Argentínában abban az időben - egyesek szerint a szervezetnek közvetlenül is szerepe lehetett egyesek eltűnésében vagy megölésében.

Az emberijogi csoportok szeretnék megismerni az úgynevezett ,,Kondor-hadművelet" részleteit is
Az emberijogi csoportok szeretnék megismerni az úgynevezett ,,Kondor-hadművelet" részleteit is - melynek keretében annak idején a dél-amerikai katonai rendszerek vezetői megállapodtak, hogy a rendszer ellenségeit egymás országaiban is üldözni fogják.

Buenos Aires-i hivatalos adatok szerint a junták idején Argentínában kilencezer ember halt meg vagy tűnt el, az emberijogi szervezetek szerint viszont ,,a piszkos háborúnak" harmincezer áldozata volt.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Év végi utazás

Ajándékozzon utazást, töltse a karácsonyt és a szilvesztert külföldön!