Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Másfél száz embert hurcolt el a CIA

2005.12.28. 21:17
A CIA már 1995 óta hurcolt el terrorista gyanús személyeket külföldi országokban, akiket saját hazájukba szállított és kiadott a hatóságoknak – nyíilatkozta egy volt ügynök a Die Zeit című német hetilapnak. A World Trade Center elleni támadás óta közel másfél száz embert fogtak el így a CIA segítségével a helyi bűnüldöző szervek. Kevesebb mint tíz esetben azonban melléfogtak, így ezek miatt most vizsgálat indult.

Közel másfél száz terrorista-gyanús személyt hurcolt el az amerikai hírszerzés külföldi országba 2001 szeptembere óta. Washingtoni kormányzati tisztviselők tájékoztatása szerint kevesebb mint tíz esetben tévedtek, azaz olyan személyt fogtak el, aki nem állt kapcsolatban terrorista szervezettel.

George Bush amerikai elnök a 2001. szeptember 11-i egyesült államokbeli terrormerényleteket követően felhatalmazást adott a CIA-nek, hogy hurcoljon el embereket, eltekintve attól, hogy arra a Fehér Háztól vagy más kormányzati szervtől esetenkénti felhatalmazást kapjon.

Sikeres anti-terrorista program

A Die Zeit című német hetilapban egy volt CIA-ügynök, Michael Scheuer azt nyilatkozta:ez az akció valójában már 1995 óta folyt. "Bill Clinton (akkori amerikai elnök), valamint biztonsági tanácsadója Sandy Berger, és terrorizmus-szakértője Richard Clarke 1995 őszén megbízták a CIA-t, hogy számolja fel az al-Kaidát" - mondta Scheuer, aki elmondása szerint évekig volt a program vezetője.

A volt ügynök szerint ez volt az USA egyik legsikeresebb anti-terrorista programja. A célok világosak voltak: azonosítani kellett az USA-ra veszélyt jelentő személyeket, megszerezni a náluk lévő dokumentumokat, majd saját hazájukba hurcolni és börtönbe zárni őket.

A CIA ezért elsősorban olyan, az USA-val együttműködő országokban élő al-Kaida tagokra összpontosította a figyelmet, akiket saját hazájukban már valami miatt köröztek. Az akciókat közvetlenül soha nem a CIA emberei végezték, hanem a helyi rendőrség vagy a titkosszolgálat hajtotta végre.

Scheuer állítása szerint minden akciót ügyvédek és jogászok hada felügyelt. A legfőbb cél az volt, hogy ezeket az embereket saját hazájukban ítéljék el. A CIA ugyanis tartott attól, hogy ha az USA-ba viszik őket, ott nem lesz elég bizonyíték a bíróság elé állításukhoz.

A CIA közbelép

Saját hazájukban ezeket az embereket már legtöbb esetben korábban elítélték és körözték. A CIA így tulajdonképpen az egész világon igyekezett segíteni a helyi hatóságoknak a veszélyes személyek elfogásában.

Az interjúban egy példát is említenek. A szíriai-német Mohammed Haydar Zammarnak kapcsolatai voltak ahhoz a hamburgi körhöz, amely előkészítette a World Trade Center elleni támadást. A német jog alapján azonban a férfi ellen nem lehetett volna elegendő bizonyítékot felmutatni. A CIA közreműködésével viszont Marokkóban elfogták és Szíriába vitték.

Mindeközben azonban előfordult az is, hogy a CIA hibát követett el. A német állampolgárságú Khaled al-Masrit két évvel ezelőtt vették őrizetbe a szerb-macedón határon, majd az amerikai hírszerzés Afganisztánban öt hónapig fogva tartotta.

Az azóta kiszabadult férfi meglepve tapasztalta, hogy Afganisztában egy német is kihallgatta őt. Furcsának találta azt is, hogy amerikai kihallgatója életének szinte minden egyes részletét ismerte. Ez a lap szerint nem nagyon lehetett másként, mint hogy a német titkosszolgálat is segített az amerikaiaknak.

"A háború köde"

Scheuer ennek kapcsán azzal vádolta az európai kormányokat, hogy nem őszinték, amikor bírálják a CIA-programot. "Minden információt a kihallgatásokról és a dokumentumokat, mindent, aminek Spanyolországhoz, Olaszországhoz, Németországhoz, Franciaországhoz, Angliához köze volt, továbbadtunk" - mondta.

Khaled al-Masri állítólagos kínzásával kapcsolatban a következő párbeszéd hangzott el a Die Zeit interjújában:

- El-Masri úr azt mondja, megkínozták őt, amikor egy afganisztáni CIA-börtönben volt.

- Ha a CIA börtönében volt, biztos nem kínozták meg. Pont.

- De ő ezt állítja.

- Ezen nem csodálkozom. Talán pénzt akar. Mindenki azt akar.

A nemzetközi felháborodást kiváltó amerikai gyakorlatról Bush elnök korábban azt közölte, hogy az így elfogott személyeket nem vetik alá kínvallatásnak, elhurcolásukkal csupán igyekeznek megvédeni az Egyesült Államokat és szövetségeseit egy terrortámadástól.

Scheuer a melléfogásokat azzal indokolja, hogy egy „háború ködében” előfordulhatnak hibák. Ilyen esetekben kártérítést kell fizetni. A volt ügynök utal arra is, hogy háború zajlik, s az al-Kaidát a bűnüldözés hagyományos eszközeivel és a büntetőeljárási törvények alapján nem lehet legyőzni.