Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Ciprus jövőjéről szavaznak

2004.04.24. 09:44
Megkezdődött a népszavazás Cipruson a sziget újraegyesítéséről. Ha a görög, illetve török fél bármelyike nem szavazza meg az újraegyesítést, csak a sziget görög része lesz az Európai Unió tagja május elsejétől, és kívül reked a csak Ankara által elismert Észak-ciprusi Török Köztársaság.
A görög és török cipriótákat egy időben szólítják az urnákhoz, hogy szavazzanak a közel harminc éve megosztott szigetországnak az ENSZ által kidolgozott újjáegyesítési tervéről. A szavazás tétje igen nagy, hiszen ha a két fél bármelyike nem szavazza meg az újraegyesítést, csak a sziget görög része lesz az Európai Unió tagja, s kívül reked a csak Ankara által elismert Észak-ciprusi Török Köztársaság.

Közeledés

A megosztottság kronológiája
1974. július 15-én a Görögországhoz csatlakozást támogató nemzeti gárda államcsínnyel eltávolítja a hatalomból Makariosz érseket, ciprusi köztársasági elnököt. Július 20-án török csapatok szállnak partra Kyreniában, majd augusztusban ellenôrzésük alá vonják a sziget területének 37 százalékát. 1977 januárjában Rauf Denktas és Makariosz érsek megállapodnak a két közösségbôl és két övezetbôl álló, el nem kötelezett szövetségi állam létrehozásában. Makariosz érsek augusztus 3-ai halála miatt megszakadnak a tárgyalások. 1983-ban kikiáltják az Észak-ciprusi Török Köztársaságot, amelyet kizárólag Ankara ismer el.

Az ENSZ már a nyolcvanas éve óta közvetít a felek között, de a tárgyalások csak az utóbbi időben kecsegtetnek eredménnyel. Ennek oka, hogy Ciprus csatlakozása az Európai Unióhoz felerősítette az igényt a probléma rendezésére.

Kofi Annan, az ENSZ főtitkára már hosszú ideje próbálkozik a felek tárgyalóasztalhoz ültetésével. A tavalyelőtt kidolgozott több ezer oldalas rendezési tervét azonban fenntartásokkal fogadták a felek. Bár a tárgyalások során voltak olyan pillanatok, amikor azt hihettük, nincs messze a megegyezés.

A török oldalon több tízezren tüntettek azért, hogy kikényszerítsék az északi rész vezetőjétől, Rauf Denktastól, üljön le tárgyalni görög kollégájával. A szigetországban 2003 végén harminc év óta először lazítottak a szigorú határőrizeten, és engedélyezték az átjárást a két oldal között. A kezdeményezés hatására több mint 17 ezren lépték át az addig átjárhatatlan határt.

Az ENSZ főtitkárának végül csak annyit sikerült elérnie, hogy a török és görög országrész vezetője megegyezett: ha nem tudnak megállapodni, népszavazás dönti el a kérdést.

A terv

Kofi Annan két, nagyjából független állam svájci típusú konföderációjának képzeli el az egyesülő országot, melynek neve Egyesült Ciprusi Köztársaság lenne. Mindkét államnak saját törvényhozása lenne, és közös, kétkamarás szövetségi parlamentet hoznak létre. A parlamenti alsóházban a képviselői helyek kétharmadát a görög ciprusi állam képviselői foglalják el. A sziget élén egy hattagú elnöki tanács, vagyis egy szövetségi kormány állna, négy görög és két török taggal. Az elnök negyven hónapig görög lenne török helyettessel, majd húsz hónapra fordul a felállás.

Észak-Ciprusra csak a helyi török lakosság 18 százalékát meg nem haladó görög menekült térhetne vissza. Cserébe a szakadár országrész területét is csökkentenék, a sziget 36 százaléka helyett csak a huszonkilenc százaléka állna török fennhatóság alatt. A főtitkár extragaranciákat is ígért a török cipriótáknak, az országrész kapná a szenátusi helyek ötven százalékát, ráadásul csak török származású lehet észak-ciprusi szenátor.

A tárgyalások az utóbbi hónapokban újult erővel folytatódtak. Március végén azonban világossá vált, hogy a politikusok nem tudnak megegyezni, sőt az ország újraegyesítését sem támogatják. A döntés így a ciprusiakra maradt, akiknek népszavazáson kell dönteniük jövőjükről. Mivel a görög ciprusiak többségben vannak, gyakorlatilag rajtuk múlik az egyesítés. Közvélemény-kutatások szerint azonban az Annan-terv nem kapja meg a szükséges támogatást.