Civilizációk harcától tart Henry Kissinger
Ideje összefognia Európának és az Egyesült Államoknak, mert a "civilizációk háborúja" fenyeget, írja a Washington Postban publikált jegyzetében Henry Kissinger, Richard Nixon volt biztonságpolitikai főtanácsadója és külügyminisztere. A nagy tekintélyű exkülügyminiszter szerint a "globális katasztrófa lehetősége mellett eltörpülnek a transzatlanti feszültségek".
Kissinger szerint a legnagyobb veszélyt a nemzetállamok vége, az iszlám világ egységesedése és Irán nukleáris ambíciói jelentik. A nemzetek feletti szerveződés jeleként értékeli Irán növekvő befolyását a szélsőséges iraki síita csoportok és a Hezbollah felett.
Henry Kissinger
Kissinger szerint a nyugati országoknak ideje megbékélniük egymással. Mint írta, Washingtonnak el kell fogadnia, hogy az európai országok optimistábbak az Irán meggyőzésére irányuló diplomáciai erőfeszítésekkel kapcsolatban, de az EU-nak is be kell látnia, hogy ajánlataiknak végkritériumokat és időhatárokat is tartalmazniuk kell - tehát konkrét fenyegetésekkel és ultimátummal kell rákényszeríteni Iránt nukleáris programja felfüggesztésére.
Kissinger Irán mellett a Hezbollahot tartja a legnagyobb veszélyforrásnak. Szerinte a terrorszervezetet nem gyengítette meg Izrael 34 napos háborúja, ezért elképzelhető, hogy a bejrúti hatalom megdöntésére készülnek.
Kissinger szerint a nyugati szövetséget az gyengítette meg, hogy a hidegháború lezárásával megszűnt a közös ellenség is. "Most viszont új világrendet kell építenünk, hogy elkerüljük a globális katasztrófát. Erre külön-külön nem vagyunk képesek" - írja. Kissinger amúgy a mérsékelt arab országokkal is számol a militáns iszlám elleni harcban.