Judit
3 °C
6 °C

Számháború Koszovó felett

2000.05.30. 16:31
Kapcsolódó cikkek (1)
A Newsweek amerikai hírmagazin megszerezte azt az Amerikai Légierő által elkészített jelentést, amely eredetileg a Koszovó elleni bombázások eredményességét lett volna hivatott igazolni. Az eredmény olyannyira lesújtó, hogy nem is merték nyilvánosságra hozni, de valószínűleg ez áll Clark tábornok nemrég bejelentett csendes visszavonulása mögött is.
Wesley Clark
"Ez nem lehet igaz"
Aki a médián keresztül figyelte az eseményeket - márpedig akkoriban nehéz volt nem figyelni -, az a Koszovóért folyó háborúra leginkább egy elhúzódó, de sikeres és hatékony bombázásként emlékezhet. A NATO gépei 78 napon át szinte megállás nélkül bombázták Szerbia különböző területeit, és naponta közöltek újabb felvételeket levegőbe repülő tankokról, felrobbanó hidakról.

A katonai vezetők csak szuperlatívuszokban nyilatkoztak a légierő teljesítményéről, akik állításuk szerint összesen 120 tankot, 220 páncélozott szállító járművet és 450 tüzérségi egységet semmisítettek meg, ezzel megtizedelve és Koszovó feladására kényszerítve a szerb hadsereget. Ráadásul mindez egyetlen amerikai katona életébe sem került.

A felvételeken látszó robbanások meggyőzőek voltak

Ez a győzelem sokak szerint fordulópontot jelent a hadviselés történetében. John Keegan, napjaink egyik legnagyobb hadtörténésze is lelkesen éljenezte az első kézzelfogható bizonyítékot arra, hogy egy háborút meg lehet nyerni kizárólag a levegőből is. A légierő presztízse, a belé vetett hit talán még soha nem volt ennyire magas, Amerika pedig nemcsak technológiájának felsőbbrendűségét, hanem a demokrácia győzelmét is ünnepelhette. Ennek hangsúlyozása annál is inkább fontos volt, mivel a szerb források radikálisan más színben tüntették fel a NATO légicsapások eredményességét. A közvélemény számára így viszont mindez könnyen elintézhető volt azzal, hogy csak egy totalitárius politikai vezetés által terjesztett dezinformációkról van szó.

Csak kevesen voltak tisztában azzal, hogy még a NATO-nak sincsenek pontos, bizonyítható adatai arról, hogy milyen hatékonysággal dolgoztak a bombázóik. A háború ideje alatt Wesley Clark tábornokra, a NATO haderők főparancsnokára, óriási politikai nyomás nehezedett, hogy meggyőző számokat tudjon mutatni a bombázások eredményességéről, mivel senki nem akarta vállalni egy szárazföldi akció politikai kockázatát.

A légierőnél persze tökéletesen tisztában voltak azzal, milyen nehéz több ezer méteres magasságból eltalálni egy tankot, de ez akkor és ott senkit nem érdekelt. A felvételeken látszó robbanások meggyőzőek voltak.

Clark felállított egy ,,lőszer hatékonyság ellenőrző" csapatot

1999 júniusában Clark tábornok mégis összeállított egy 30 fős ún. ,,lőszer hatékonyság ellenőrző csapatot" (MEAT). Az eredmények ismeretében később csak ,,dead meat"-ként hivatkoztak magukra. A csoport előbb helikopterről, majd gyalogosan megvizsgált valamennyi olyan helyszint, ahol a légierő pilótáinak jelentése szerint csapást mértek a szerbekre, és bizonyítékok után kutatott.

Álló célpontok ellen elég hatékonyak voltak a pilóták
Kilőtt tankokat alig találtak
Az hamar kiderült, hogy a nagy, álló célpontok - bunkerek vagy hidak - ellen elég hatékonyak voltak a pilóták. De még itt is sokszor becsapták őket, a szerbek például sikeresen védtek meg egy hidat úgy, hogy párszáz méterrel odébb műanyag fóliából álhidat építettek, amit a NATO repülői többször sikeresen le is bombáztak. Alig találtak azonban kilőtt tankokat.

A csoport végső jelentése szerint a NATO bombázói nem 120 tankot, hanem csak 14-et semmisítettek meg, páncélozott szállítójárművekből 220-ból 18, tüzérségi egységekből pedig 450-ből mindössze 20 esetben tudták igazolni a találat tényét. A légierő által hangoztatott 744 találatból a vizsgálat csak 58-at tudott igazolni. Tucatjával találtak viszont kiégett buszokat, teherautókat, autókat. Ezeknek legalább egy része biztosan álcázva volt, ami rendszerint egy vásznat és pár vastag fagerendát jelentett, de arra tökéletesen elég volt, hogy pár ezer méteres magasságból úgy nézzen ki, mint egy tank, vagy egy légvédelmi rakétakilövő.

,,This can't be"

Clark tábornok reakciója a jelentésre 3 szó volt: ,,this can't be", vagyis ez nem lehet igaz. Azonnal utasították a légierőt egy új jelentés elkészítésére, ami ezúttal már lényegesen kedvezőbb számokat mutatott: eszerint például már 93 tankot találtak el, ami jóval közelebb van az eredeti ,,irányszámhoz". Ennél a második vizsgálatnál azonban senki nem ment ki ,,terepre", a találatok igazolásához elegendő volt a bombázók által készített videofelvétel, vagy egy műholdfelvétel is.

Ezt a második jelentést viszont már az angol és német szövetségesek sem voltak hajlandóak elhinni, és tábornokaik ezt finoman tudtára is adták Clarknak. A számháborúhoz most már a CIA is hozzászólt, az ő adataik szerint a háború után a jugoszláv hadsereg alig valamivel volt kisebb, mint a háború előtt, vagyis a bombázások nem sok kárt tettek benne.

Clark csendesen bejelentette visszavonulását
Az amerikai hadsereg a mai napig nem foglalt állást hivatalosan az ügyben. A bombázások katonai eredményeit igazolni nem tudják, az eredménytelenség beismerésének viszont kellemetlen következményei lennének. A bombázások ugyanis nemcsak katonai, hanem polgári célpontokat is sújtottak. Márpedig Milosevicset valami mégis rákényszerítette Koszovó feladására, és ha ez nem a hadsereg meggyengülése volt, akkor csakis a polgári célpontok elleni támadások rendkívüli hatékonysága lehetett.

Való igaz, az olajfinomítók, erőművek, hidak könnyű célpontok voltak, elpusztításuk pedig rendkívül hatékonyan demoralizálta a szerb lakosságot. Mégis nehéz volna elismerni, hogy a NATO csak a civil lakosság elleni terrorbombázással tudta kikényszeríteni a győzelmet egy kis balkáni országgal szemben.

Clark tábornok csenden bejelentette visszavonulását

Az egyetlen ember, aki legalább egy kicsit hajlandó volt szembe nézni a valósággal, az maga Clark tábornok volt, aki csenden bejelentette visszavonulását. A hivatalos politika még mindig fantasztikus sikerekről beszél, a légierő pedig szívesen fürdik a dicsfényben, hiszen így évről évre egyre nagyobb szeletet kaphat a Pentagon költségvetéséből. Az igazi gond az, ha el is hiszik, amit mondanak.

Ha ugyanis a világ legnagyobb szuperhatalmának vezetői komolyan bedőlnek annak a mítosznak, hogy kizárólag levegőből, ,,sebészi pontosságú légicsapásokkal" megoldhatóak katonai és politikai konfliktusok, akkor egyszerűen becsapják önmagukat és a választóikat is. Tévesen fogják megítélni a légierő hatékonyságát és alkalmazásának lehetőségeit, egy ilyen tévedésnek pedig beláthatatlan következményei lehetnek.

(A Newsweek cikke alapján)

Varázslatos Szicília

Baboci2006 felhasználónk jóvoltából vadonatúj fotók segítségével visszatérhetsz a nyárba!

Kreuzenstein mesevára

Nézd meg Te is Laczko legújabb fotóit!