Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

Leállhat az amerikai űrkutatási program?

2003.02.02. 18:33
A Columbia űrsikló katasztrófája miatt megtorpanhat az amerikai űrprogram. Mint emlékezetes a Challenger ugyancsak hét áldozatot követelő 1986-os katasztrófája után két és fél évig nem indítottak az amerikaiak űrrepülőgépet. Az orosz űrkutatási szakemberek is úgy vélik, előfordulhat, hogy leállítják a pilóta vezényelt amerikai űrhajók világűrbe juttatását, legalább 2007-2008-ig, amíg elkészülnek az új konstrukciók. Az Egyesült Államokban a gyász jeleként szerdáig félárbocon maradnak az amerikai zászlók.
George Bush amerikai elnök a 22 éves űrsikló-program folytatását ígérte, de az amerikai Országos Űrhajózási és Űrkutatási Hivatal (NASA) a Columbia szombati katasztrófáját követően határozatlan időre felfüggesztette valamennyi űrhajójának repülését. Az intézkedés addig érvényes, amíg ki nem derítik a hét ember életét kioltó tragédia okait. A tervek szerint a NASA legközelebb március 1-jén, akkor az Atlantis űrsiklót indította volna útnak.

A NASA vezetői vasárnap megígérték, hogy heti hét napot és napi 24 órát dolgozva minden adatot átszűrnek, a felderítő műholdak felvételeitől kezdve az utolsó roncsdarabig mindent tüzetesen átvizsgálnak. A Challenger ugyancsak hét áldozatot követelő 1986-os katasztrófája után két és fél évig nem indítottak az amerikaiak űrrepülőgépet, mire sikerült megállapítani a baleset okát. Amennyiben az űrrepülőgépek most is a hangárokban maradnak, felmerül a kérdés: mi lesz a Nemzetközi Űrállomás (ISS) ellátásával.

Folynak a találgatások

A szerencsétlenség okairól folyó találgatások középpontjában a Columbia bal szárnyán levő hőérzékelők elvesztése áll. A január 16-i indításkor a baloldali szárnyfelületbe csapódott a külső hajtóanyag-tartály kemény habszigetelésének egy leszakadó darabja. (Ez a tartály, valamint két oldalsó hordozórakéta az indítás után egy idővel leválik az űrsiklóról.)

Ron Dittemore, a NASA űrsikló-programjának az igazgatója szombaton elmondta, hogy ilyen már korábban is előfordult. A földi irányító központ az indítás után úgy ítélte meg, hogy a levált darab nem rongálta meg az űrsiklót a súrlódási hőtől védő burkolatot. Az űrsiklót 20 ezer szilikát-alapú különleges kerámiacsempe borítja, pótlásuk, kijavításuk az űrben nem lehetséges. Dittemore szerint utólag nem zárható ki, hogy a Columbia szárnyába csapódó darabnak mégis köze lehetett a szerencsétlenséghez, de szavai szerint egyelőre nem szabad elhamarkodott következtetéseket levonni. Sean O,Keefe, a NASA vezetője vasárnap az NBC televízióban ugyanezt hangoztatta, bár elismerte, hogy a vizsgálatok során kiemelt figyelmet fordítanak erre az eshetőségre is.

A Columbia 16 napos küldetése során hibátlanul működött. A Föld légterébe érve azonban a bal szárny szenzorai felmondták a szolgálatot, ami azt jelezheti, hogy hatalmas hő kezdte áthatni a szerkezetet. Először a hidraulikai érzékelők hibásodtak meg, majd néhány perc alatt további hő- és nyomásérzékelő szenzorok, köztük az, amelyik a baloldali fő futómű gumiabroncsának a nyomását jelzi.

Csődbe mehetnek a repülőgép gyárak?

A Columbia katasztrófája minden eddiginél súlyosabb helyzetbe hozhatja az amerikai Boeing repülőgépgyárat, amely amellett, hogy a NASA legjelentősebb üzletfele, a polgári repülésnek a 2001-es szeptemberi terrorcselekményekkel elinduló válsága miatt rendeléseinek és forgalmának komoly visszaesését kénytelen elkönyvelni. A Boeing a NASA-val folytatott együttműködésében évente mintegy kétmilliárd, más számítások szerint (az űr- és kommunikációs vállalati ágazat) 10-11 milliárd dolláros bevételre számíthatott. A chicagói nagyvállalat éves bevételeinek nagysága viszont meghaladja az 54 milliárd dollárt. Kritikusabbá válhat a helyzete egy sor kisebb alvállalkozónak, akik gyakorlatilag teljesen a NASA űrprogramnak dolgoznak.

Mindez kapcsolódhat ahhoz, milyen jövőt szánnak majd most a nemzetközi űrállomás programnak, amivel az űrsiklók indítása erősen összefüggött. A Boeing ennek a programnak is a legnagyobb amerikai beszállítója. Ha nem jut majd az amerikaiakra a szállítások eddigi része, akkor azokat nyilván az oroszoknak kell majd pótolniuk, az amerikai partnerek ezt üzletileg igencsak megérezhetik majd - vélik amerikai űripari elemzők. A Boeing 2001. szeptember 11. óta már mintegy 30 ezer munkahelyet épített le, 2002. évi nyeresége fél milliárd dollárral volt kisebb a 2001-esnél. A vállalat washingtoni kormányzattól kapott megrendeléseinek értéke már csökkent az elmúlt évben.

Több Progressz teherűrhajót gyártanának az oroszok

Orosz űrhajózási szakértők szerint a Columbia űrsikló katasztrófája az amerikai űrkutatás megtorpanását eredményezi, ami legalábbis rövid távon megkérdőjelezi a Nemzetközi Űrállomás (ISS) jövőjét is. Az ISS ellátását javarészt amerikai űrrepülőgépekkel végzik, rakterük sokkal nagyobb befogadóképessége miatt. Az űrállomás építése hosszú időre leállhat, hiszen a szerkezeti elemeket is az űrsiklók szállítják az ISS bővítéséhez. Az idei évre a NASA hat űrsikló-küldetést irányzott elő, ebből ötöt az űrállomáshoz, a legközelebbit március elsejére. Az orosz űrkutatási hivatal, a Roszaviakozmosz felajánlotta segítségét a tragédia okainak tisztázásához. Orosz-amerikai összefogásra lehet szükség a Nemzetközi Űrállomás, az ISS legénységének ellátására. Ezt a feladatot eddig javarészt az amerikai űrsiklók látták el.

A Progressz a tervek szerint elindul

Szergej Gorbunov, a Roszaviakozmosz szóvivője bejelentette, hogy vasárnap Bajkonurban a tervek szerint megtörténik annak a Progressz M-47-nek az indítása, amely üzemanyagot, élelmiszert, dokumentumokat és berendezéseket szállít az ISS-re. A Roszaviakozmosz szerint elképzelhető, hogy több Progressz teherűrhajó gyártására is szükség lesz, az ISS legénységének ellátása érdekében, mivel ezek a típusok az amerikai űrsiklók 100 tonnás kapacitásával szemben csupán 2-5 tonnányi terhet bírnak a világűrbe szállítani.

Az oroszok kisegítenék Amerikát

Az orosz fél - a közös űrprogramot folytatandó - kész amerikai megrendelésre Szojuz űrhajókat gyártani. Közlése szerint azonban az orosz űrkutatásnak csak erre az évre vannak meg a szükséges hajói ebből a típusból, a 2004-es feladatokat ellátó két Szojuz még nem készült el. Az orosz űrkutatási szakemberek úgy vélték, hogy előfordulhat: leállítják a pilóta vezényelt amerikai űrhajók világűrbe juttatását, legalább 2007-2008-ig, amíg elkészülnek az új konstrukciók. Álláspontjuk szerint ez megkérdőjelezi az amerikai-orosz-kanadai-japán együttműködéssel megépített ISS jövőjét is. Elképzelhető az is, hogy az űrállomásról a Földre rendelik az ott szolgálatot teljesítő űrhajósokat, és az objektum személyzet nélkül működne, legalábbis átmenetileg.

Orosz megfejtések

Orosz szakértők véleménye szerint a Columbia végzetét okozó technikai zavarnak három forrása lehetett. A legvalószínűbbnek azt tartják, hogy az évek során elöregedett az űrsikló fémszerkezete. Mint ismeretes, a Columbia a NASA flotta legöregebb tagja. A második helyre a Columbia egyik szárnyának a NASA által is jelzett sérülését tették az orosz specialisták. Álláspontjuk szerint nem zárható ki az sem, hogy az űrsikló vezérlési rendszerében következett be a zavar, akár az elektronikus rendszerek, akár valamelyik computer meghibásodása miatt. Az orosz Interfax hírügynökség által vasárnap megkérdezett specialisták nem zárták ki szabotázs lehetőségét sem, bár szerintük ez a legkevésbé valószínű verzió.

Az orosz politikai vezetők közvetlenül a katasztrófa után részvétüket fejezték ki amerikai és izraeli kollégáiknak.

Paphos képekben

Ciprusi fotók, fantasztikus élmények. Nézd meg most!

US Virgin Islands

Sosem láttál még ilyen gyönyörű helyet!