Árpád
-2 °C
9 °C

Iskolát alapítanának a csángó magyaroknak

2004.12.20. 15:40
Kapcsolódó cikkek (1)
Iskolát szeretne a moldvai csángók intézményes magyaroktatására a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége. A szervezet oktatási programjában jelenleg huszonegy tanár okítja magyarra a román hivatalos álláspont szerint nem is létező kisebbség tagjait. Magyarfaluban egy egykori garázsban, az állami iskola mellett zajlik az oktatás, egy másik faluban a hétvégi diszkó épületének sötét, levegőtlen padlásán.

"Ha az anyaország nemet mondott a határon túli magyarokra, akkor én igent mondok a mi határon túliainkra" - mondja Déván Böjte Csaba ferences szerzetes arra utalva, hogy sok száz ajándékcsomagot készítettek azoknak a moldvai csángó gyerekeknek, akik magyarul tanulnak. A moldvai csángók olyan területen laknak, amely soha sem tartozott Magyarországhoz, ezért számítanak ők határon túliaknak az erdélyiek szemében.

Négyszer annyi árvaház

#alt#
Tekintse meg képeinket!
Az Indexen is bemutatott Csaba testvér másfél évvel ezelőtti írásunk idején még "csak" két erdélyi magyar árvaházat működtetett, ma már nyolc ilyen intézményt vezet szerte Romániában, Dél-Erdélytől a Zsil völgyén át Székelyföldig. Most a moldvai csángóknak próbál iskolát gründolni.

A dévai árvaház lakói által elkészített csomagokkal vasárnap vágunk neki a hatzsáz kilométeres útnak Klézsére. A karácsonyi különítmény Böjte atyából, két dévai tanítványából és az Index munkatársából áll. Út közben során többször előkerül a kettős állampolgárság anyaországi elutasítása. Csaba testvér felidézi például, hogy a németek fizettek a román diktatúrának, hogy a romániai németek áttelepülhessenek.

Klézsénél a főútról letérve rögvest sejteni lehet, hogy jó felé megyünk, mert néhány száz méter után az addig kitűnő minőségű út földúttá változik. Az egyik szerény külsejű háznál fékezünk: ez a csángó oktatási program egyik központja. A régi vályogházban amelyből konyhát, két szobát és egy fürdőszobát bérelnek a tanároknak.

Kerékpárral fürdeni

A hat faluban folyó oktatásban részt vevők mind Klézsére jár fürdeni, zuhanyozót ugyanis csak ebben a bérleményükben tudtak kialakítani. A zuhanyzóhoz a vizet közkútról húzzák, boiler helyett fatüzelésű kályha melegít, a szennyvíz az árokba, itteni nevén a sáncba folyik. Hogy a tanárok közlekedése megoldják, egy magyarországi üzletember kerékpárt vásárolt nekik.

Hegyeli Attila, a csángó oktatási program vezetője szerint hatvanezer csángó él Romániában. Bár a kétszázezres Bákó lakóinak vagy negyven százaléka eredendően csángó, a városokban sokkal intenzívebb az asszimiláció. Hegyeliék mostanra hat csángó faluban szervezték meg a magyaroktatást, falvanként körülbelül évi kétmillió forintért, ebben a tanárok fizetésétől az épületek bérleti díjáig minden benne van. Az oktatás részben az állami iskolákban zajlik, mivel a csángó szülők közjegyző előtt tett nyilatkozatban kérték gyermekeik magyaroktatását, és a román törvények szerint erre lehetőséget kell biztosítani, ha ezt a diákok egy meghatározott százaléka kéri. Az órák másik részét viszont bérelt épületekben tartják, szívszorító körülmények között.

Magyaróra a diszkópadláson

#alt#
Az egyik településen például egy olyan levegőtlen, fénytelen lyukban tanítanak, amely a hétvégenként diszkóként funkcionáló építmény padlásán kapott helyett, és itt van a tanári lakás is.

Magyarfaluban az iskola melletti garázsból alakítottak ki lakrészt és tantermet. A két fiatal tanítónő egy hat négyzetméteres helyiségen osztozik, a berendezés csak a legszükségesebb: egy hatalmas kályha, egy íróasztal számítógéppel, valamint egy kinyitható ágy. A tanterem körülbelül kétszer ekkora, itt összesen száz diák tanul, persze felváltva, egyszerre csak tízen férnek el.

Útközben felveszünk egy stoppost, aki - jellemző- Magyarországon dolgozik, az építőiparban. Bár igazi csángó faluban él, arra a felvetésre, mi lenne, ha lenne magyaroktatás a településén, úgy felel: "Csak azt ne, hát kibotoznának a faluból, ha megtudnák, hogy magyarul tanul a gyerekem." Hegyeli Attila szerint azért ilyen a hangulat, mert a csángók katolikusok, a papok viszont románok, akik az asszimilációt látják az érvényesülés egyetlen megoldásának, így van olyan település, ahol akkor tartják a hittanórát, amikor a magyaróra van. Ha átteszik más időpontra az órákat, az egyház helyi képviselője sem tétlenkedik, átteszi ő is az óráit, munkatársai pedig strigulázzák, hogy ki hiányzik.

Az iskola helyét keresik

A bevezetőben említett iskolának már keresik a helyét, noha az induláshoz szükséges, százmilliósra becsült összegnek még nyoma sincs. Csaba testvér bizakodó, amíg össze nem jön az iskolára a pénz, nem nyugszik.

Hegyeliék jerlenleg zajló programját három szocialista politikus is anyagi támogatásban részesítette. Az MSZP prominensei a népszavazási kampány kellős közepén jelentették be, hogy a csángó oktatás szervezőinek felhívására keresztapaságot vállalnak, és fejenként harmincezer forintot fizettek be az alapítványba. Az oktatási program kiötlői ezzel az akcióval igyekeztek biztosítani programjuk fedezetét. A támogatók harmincezer forint - egy csángó gyerek egyéves oktatási költségének - befizetésével jelképes keresztapaságot vállalnak. Hegyeli Attila örül ugyan a szocialisták támogatásának, de levélben kérte őket, hogy vagy adjanak több pénzt, vagy lobbizzanak nagyobb támogatásért.

Négyszázmillió csángókra

#alt#
Klikk a képre!
Az utóbbi négy évben a kultusztárca több mint négyszázmillió forintot fordított a csángókkal kapcsolatos programokra, például tízmilliókkal támogatták egy Fidesz-közeli alapítvány budapesti csángó bálját. Hegyeliék azonban csak a pénz töredékét kapták meg, noha ők nem tudományos kutatásra, hanem oktatásra gyűjtik a pénzt. Hegyeli azt panaszolja, hogy a támogatottak jönnek, gyűjtenek-kutatnak, majd hazautaznak, és könyvet írnak a témáról, a csángókkal viszont nem foglalkozik senki. Hegyeliék most kétezer példányban megjelentettek egy könyvet a csángókról, a csángóknak.

Szeretni kell a őket, nem félni tőlük

A keresztapa-akcióval a programszervezőknek 1,6 millió forintot sikerült összegyűjteniük, és másfél millió jött össze egy szombati budapesti fórumon is. Csaba testvér reméli, hogy a következő tanévben megnyílhat az új iskola, addig is tavaszra zarándoklatot szervez. Azokra a magyarországi településekre akar elmenni, ahol a legtöbben utasították el a határon túliak kettős állampolgárságát. Azt akarja üzenni az anyaországiaknak, hogy nem félni kell az erdélyiektől, hanem szeretni őket.