Ferenc, Olívia
-2 °C
4 °C

A csetnik, a kick boxos és a tudós

2002.12.08. 22:49
Szerbiában vasárnap este nyolc órakor befejeződött a megismételt köztársasági elnökválasztás. Az előző, szeptember 29-én és október 13-án megtartott elnökválasztás érvénytelen volt, mivel a második fordulóban a részvételi arány nem érte el az ötven százalékot. A részvétel most az őszinek is alatta marad.
Nem hivatalos végeredmény szerint a vasárnapi megismételt szerbiai elnökválasztás érvénytelen volt, mivel a részvételi arány nem érte el a minimálisan szükséges ötven százalékot. A választást felügyelő Központ a Szabad Választásokért és Demokráciáért (CESID) nevu szervezet adatai szerint a részvételi arány 44,8 százalékos volt.

Kostunica kapta a legtöbb szavazatot

A szavazópolgárok 57,9 százaléka Vojiszlav Kostunica jugoszláv államfőre, 36 százaléka Vojiszlav Seselj radikális pártvezérre és 3,4 százaléka Boriszlav Pelevicsre, a Szerb Egység Pártja elnökére adta voksát.

A CESID nem hivatalos adatai régiókra bontva: Belgrád - 45,4 százalékos részvétel; Kostunica 66,2, Seselj 28,4, Pelevics 2,2 százalék. Vajdaság - 42,5 százalékos részvétel; Kostunica 54,5, Seselj 40, Pelevics 2,8 százalék. Szerbia középso része (Vajdaság és Koszovó nélkül) - 45,9 százalékos részvétel; Kostunica 56,3, Seselj 37, Pelevics 4,2 százalék. Koszovó - 35,8 százalékos részvétel; Seselj 56, Kostunica 40,7, Pelevics 2,7 százalék.

A megismételt szerbiai elnökválasztáson három órával a szavazóhelyiségek zárása előtt 32,3 százalékos volt a részvételi arány, amiből nagy biztonsággal a szavazás kudarcára lehet következtetni. Az említett adat a választásokat felügyelő Központ a Szabad Választásokért és Demokráciáért (CESID) nevű szervezettől való.

A jelöltek
Boriszlav Pelevics 1956-ban született Belgrádban. Közgazdász. Részt vett a korábbi Jugoszlávia területén zajló háborúban, ahol megsebesült. Élvonalbeli kick box versenyző volt. A Jugoszláv Kick Box Szövetség elnöke, a Jugoszláv Olimpiai Bizottság tagja, a Kick Box Világszövetség elnöke. Szerzője a Kick box - elmélet és gyakorlat című tankönyvnek. A 2000. évi választásokon a Szerb Egység Pártja 14 mandátumot szerzett a szerb törvényhozásban. Tagja a Koszovó és Metohija Bizottságnak.
Vojiszlav Kostunica Belgrádban született 1944-ben. A belgrádi egyetem jogi karán diplomázott 1966-ban. Ugyanott nevezik ki tanársegéddé 1970-ben. 1974-től dolgozik a Társadalomtudományi Intézetben, 1981-től a Filozófiai és Társadalomelméleti Intézetben tudományos munkatársként, és egy ideig igazgatóként. Felelős- és főszerkesztőként tagja volt több jogi és filozófiai folyóirat szerkesztőségének. Tagja a szerbiai PEN Klubnak. 1989-ben egyik alapítója a Demokrata Pártnak. Alapításától, 1992-től elnöke a Szerbiai Demokrata Pártnak. A szerbiai Szkupstinában 1990-től 1997-ig képviselő. Megnyerte a 2000. szeptember 24-i elnökválasztást.
Vojszlav Seselj Szarajevóban született 1954-ben. Ebben a városban végezte el az egyetemet. Diplomamunkáját a militarizmus és a fasizmus kapcsolatáról írta. 1989-ben Vid napján (az 1389-es rigómezei csata napja) megkapja a csetnik vajda címet. Szerb Radikális Párt néven egyesíti a Szerb Csetnik Szövetséget és a Nemzeti Radikális Pártot 1991-ben. Az 1997-es szerb elnökválasztáson 1,1 millió szavazatot szerez, második fordulóra kényszerítve ezzel a szocialista párt jelöltjét, Milan Milutinovicsot, a jelenlegi szerb elnököt. Seselje ezt követően koalícióra lép a szocialistákkal és az egyesült baloldallal, ahol Mirko Marjanovics kormányában alelnök. A 2000. évi választásokon pártja 23 mandátumot szerez. Jelenleg a belgrádi egyetem jogi karán tanár.

Valószínűleg érvénytelen

Az előző, kudarcba fulladt választás második fordulójában zárás előtt három órával, 17 órakor 32,6 százalékos volt a részvétel, vagyis 0,3 százalékkal meghaladta a mostanit. Akkor végül is 45,46 százalékos volt a részvétel, s valószínű, hogy ezúttal is ekörül alakul a számadat, vagyis a választás érvénytelen lesz.

Érdekes módon alacsonynak mondható a részvétel a Vajdaságban, azon belül is a magyarok lakta településeken. Miközben 14 órakor Szerbiában - Koszovóval együtt - átlagosan 20,8 százalékos volt a választási arány, Zentán 10, Magyarkanizsán 10,68, Szabadkán pedig 16,3 százalékos volt a részvétel a CESID adatai szerint. Az előző, sikertelen választáson ezekben a városokban volt a legmagasabb a részvételi arány, a magyarság szinte egyhangúlag Miroljub Labus jugoszláv miniszterelnök-helyettesre adta voksát, aki ezúttal nem indult.

Nem szólította részvételre

A legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) nem szólította részvételre a magyarságot, mondván, sem erkölcsi, sem politikai joga nincs ahhoz, hogy ezt megtegye, mert egyik jelölt programjában sincs szó a kisebbségek gondjainak megoldásáról, a polgári társadalom kiépítéséről és az európai integrációról.

Kasza József, a VMSZ elnöke vasárnap úgy nyilatkozott, hogy a Vojislav Kostunica jugoszláv államfő és pártja, a Szerbiai Demokrata Párt (DSS) rossz vajdasági politikája oka az alacsony részvételnek. Kostunica és a DSS politikája miatt legfeljebb ekkora részvétel várható - mondta Kasza, aki arra figyelmeztetett, hogy nem szabad "elhanyagolni" a Vajdaságot és a nemzeti kisebbségeket.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Év végi utazás

Ajándékozzon utazást, töltse a karácsonyt és a szilvesztert külföldön!