Nándor
6 °C
22 °C

Keménykednek a lengyelek

2007.06.22. 20:59
Egyelőre mégsem jött létre egyezség Lengyelországgal az EU-csúcs egyik legfőbb vitakérdésében, a minősített többségű döntéseknél alkalmazandó szavazási súlyokat illetően, ezért pénteken este 8 órakor újabb tárgyalásra ült le a lengyel elnök a német kancellárral és a francia elnökkel.

Miután egy "jól értesült" európai diplomata azt állította, hogy Angela Merkel német kancellár és Lech Kaczynski lengyel elnök előzetes kompromisszumra jutott ebben az ügyben, a lengyelek közölték: egyelőre nincs megállapodás, s éppen ők azok, akik az esti órákban új, "az utolsó esélyt" megtestesítő javaslatot fognak előterjeszteni a német és a francia vezetőknek. Az eltérő nyilatkozatok több szakértő szerint nyilvánvalóan a tárgyalási taktika részei. A Lengyelországot győzködő nyugati hatalmak azt akarják láttatni, hogy közel a megállapodás, s ezzel gyakorolnak nyomást Varsóra, hogy engedjen végre. A lengyelek pedig kéretik magukat, remélve, hogy még többet tudnak elérni.

A kiszivárgott hírek szerint a lengyeleknek átadott legutolsó német kompromisszumos javaslat különböző kompenzációkat adna Varsónak, ha elfogadja a "kettős többségre" épülő szavazási rendszert. Így ez utóbbi módszer (tehát az, hogy a minősített többséggel meghozható döntéseknél akkor lehet elfogadottnak tekinteni egy indítványt, ha azt a tagállamok legalább 55 százaléka támogatja, s azok összlakossága eléri az EU teljes lakosságának 65 százalékát) csak 2014-ben lépne életbe, nem pedig 2009-ben, mint a most tárgyalt szerződés többi része. (A lengyelek eredetileg 2020-ról beszéltek.) A döntések blokkolásához szükséges kisebbség 4 helyett 5 ország lenne, de felkínálnák azt a lehetőséget is, hogy ha egy kisebb országcsoport nem éri el a blokkoláshoz szükséges szavazatarányt, korlátozott időre így is megállíthatja a döntéshozatalt, újabb tárgyalásokat kérve.

Az EU állítólag arra is kész lenne, hogy hatékonyt együttműködést ígérjen a jelentős részben orosz gáz- és olajszállításoktól függő Varsónak az energiabiztonság garantálásában.

Falba ütköznek

Lengyelország elfogadhatatlannak tartja azokat a kompromisszumos javaslatokat, amelyeket az Európai Unió német elnöksége tett neki a brüsszeli EU-csúcson az uniós intézmények reformját célzó szerződéssel kapcsolatban - közölte este Varsóban a lengyel miniszterelnök tanácsadója. Andrzej Sados, a kormányfő külpolitikai tanácsadója hozzátette: a tárgyalások folytatódnak, "kompromisszumra törekszünk". Kevéssel később Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök élő adásban beszédet mondott a lengyel televízióban, és úgy fogalmazott, hogy "falba ütköztünk". Lengyelország kész kompromisszumot kötni, de "nem engedhet állandóan". A lengyel kormányfő attól tart, hogy nem születik meg a kompromisszum ezen az EU-csúcson.

Széles körű egyetértés alakult viszont ki az EU-csúcson az uniós külügyminiszteri tisztség elnevezéséről, szerepéről és hatásköréről. A megállapodás nagyjából egyezik azzal, ami már az elvetett alkotmányos szerződésben is szerepelt e témáról. A különbség az, hogy az új poszt birtokosát a szerződés 2009-re tervezett életbe lépésétől az Európai Unió főképviselőjének hívják majd. Ilyen tisztséggel tevékenykedik ugyan jelenleg is Javier Solana, a közös kül- és biztonságpolitikai megbízott, ám az alkotmányban nem így, hanem külügyminiszternek hívták volna a poszt birtokosát. Az elképzelés szerint gyakorlatilag összeolvad, de ki is bővül a jelenlegi közös képviselő és az Európai Bizottság külügyi felelősének posztja. Az új főkülügyi tisztviselő egyszerre foglalkozik majd válságkezeléssel és segélyezési ügyekkel, illetve irányítja az EU külügyi személyzetének egy részét. Ő fog elnökölni az uniós külügyminiszteri üléseken is.

A brit kormányfő szerint London haladást ért el az Európai Unió csúcsértekezletén saját követeléseit illetően. Több, brit szemszögből nézve lényeges pontban sikerült előrelépni - mondta Tony Blair újságíróknak az EU-csúcs egyik szünetében. Elismerte viszont, hogy a brit delegáció kénytelen volt engedni a franciáknak az Európai Unión belüli szabad és torzításmentes verseny kérdésében. Ezt viszont azzal magyarázta, hogy ha ők feltételeket támasztanak, akkor nekik is engedniük kell bizonyos ügyekben. Leszögezte: az, hogy e kitételt törlik a jövendő szerződésben az EU céljai közül, nem változtat az unió belső piaci szabályain, illetve az uniós versenypolitika jogi alapján.