Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Fegyverzetcsökkentés és háború Bush és Putyin menüjén

2001.11.13. 12:52
Az afganisztáni háború, a terrorizmus és a NATO keleti bővítése mellet főként fegyverkezési kérdésekről lesz szó George W. Bush amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök egyesült államokbeli tárgyalásain.
Az orosz elnök kedden Washingtonban, szerdán pedig Bush texasi magánbirtokán folytat megbeszéléseket az amerikai elnökkel. Fő beszédtémájuk az ABM-szerződés és az interkontinentális rakéták számának csökkentése lesz.

Az 1972-es ABM-szerződés, amelyet a nukleáris fegyverkorlátozási rendszer egyik alapkövének tekintenek, megtiltja a rakétavédelmi rendszerek kiépítését, márpedig a Bush-adminisztráció egyik legfontosabb katonapolitikai és külpolitikai céljának ezt tekinti.

Washington már az év eleje óta győzködi Moszkvát arról, hogy módosítsák a szerződést oly módon, hogy az tegye lehetővé egy rakétavédelmi pajzs kifejlesztését. Az amerikaiak azzal érvelnek, hogy viszonylag kis pajzsuk legfeljebb csak néhány rakéta elhárítására lenne képes, olyan "latorállamok" ellen szükséges, mint Észak-Korea vagy Irán. A hatalmas orosz atomarzenállal szemben semmiféle védelmet nem nyújt, ezért aztán nem is sérti az ABM-szerződésben is megfogalmazott kölcsönös elrettentés elvét.

Bush augusztusban még azt is kijelentette, hogy ha az oroszokat nem lehet meggyőzni az ABM módosításáról, úgy az Egyesült Államok egyoldalúan felmondja a szerződést.

Az oroszok eddig ugyanis elzárkóztak a megegyezéstől, mondván, az ABM a fegyverkorlátozási rendszer alapja, alapvető módosítása vagy felmondása évtizedek eredményeit tenné semmissé. Európa és Kína szintén ellenzi az amerikai terveket mondván, a rakétapajzs felállítása és a szerződés felmondása újabb fegyverkezési versenyhez vezethet, ráadásul a rendszer egyelőre még nem is működik.

A szeptember 11-i terrortámadásokat követően némileg enyhülni látszott Putyin addig rideg és elutasító álláspontja, ahogy Oroszország megpróbált közös álláspontra helyezkedni a Nyugattal. Az elmúlt hetekben számos pozitív nyilatkozat látott napvilágot orosz és amerikai tisztviselők részéről, de ennek ellenére Bush hétfőn nagyon óvatosnak mutatkozott ezzel kapcsolatban.

A probléma másik fele a bevethető atomrakéták száma. Cserébe a megegyezésért ugyanis Bush azt javasolja Putyinnak, hogy csökkentsék bombáik számát. Jelenleg mindkét ország több mint hatezer nagy hatótávolságú rakétával rendelkezik, de a pénzügyi gondokkal küzdő oroszoknak egyre több gondot okoz a hatalmas arzenál őrzése és rendben tartása. Így Putyin mindenképpen támogatná a megegyezést ebben a kérdésben.

Bush "nem több", mint 2000-2000 rakéta megtartását javasolja. A pontos számot kedden vagy szerdán alighanem be is jelenti, de az nem várható, hogy már most megállapodnak Putyinnal a csökkentésről.

Szó lesz a NATO-ról is. Putyin nyugati ambicióiért cserébe az amerikai elnök várhatóan arra kéri majd kollégáját, hogy egyezzen bele a NATO további keleti bővítésébe, amely ezúttal már volt szovjet köztársaságokra - Észtországra, Lettországra és Litvániára - is kiterjedne. Az orosz elnök erre várhatóan rá is bólint.

Az MTI által idézett tájékozott körök szerint a csúcstalálkozón nyilatkozatot tesznek közzé Afganisztán jövőjéről és a terrorizmus elleni együttműködésről is.

Cserébe Putyin gazdasági segítségre számíthat, valamint arra, hogy az Egyesült Államok - a terrorellenes háború közepén - nem kritizálja tovább Oroszország csecsen háborúját, melyet emberjogi szervezetek és megfigyelők szerint az oroszok hihetetlen kegyetlenséggel és embertelenséggel vívnak.