Barbara, Borbála
-5 °C
3 °C

Illegális megemlékezés a csurogi megtorlásról

2004.11.02. 11:12
A szerb rendőrség távolról figyelte, de nem avatkozott közbe, amikor a vajdasági Csurogon a második világháború végi megtorlás áldozataira emlékeztek. A kivégzetteket a szerb belügyminisztérium a fasiszta magyar hadsereg segítőinek nevezi.
A szerb belügyi szervek szerint hatvan évvel ezelőtt a Temerin melletti Csurogon nem ártatlan magyar polgári lakosokat, hanem a magyar fasiszta hadsereg félkatonai alakulatainak tagjait és segítőit végezték ki. A Magyar Szó című újvidéki napilap idézi kedden a szerb belügyminisztérium újvidéki belügyi titkárságának közleményét, amely szerint "Csurogon, azon a helyen, ahol 1944-ben kivégezték Magyarország fasiszta hadserege félkatonai alakulatainak tagjait és segítőit, tegnap összejövetelt tartottak, amelyet nem jelentettek be a belügyi szerveknek".

A délvidéki megtorlás
1944-45-ben az akkori jugoszláv katonai hatalom - bosszúból a horthysta honvédségi és csendőralakulatok partizánvadász egységei által megölt 3-4 ezer áldozatért - egyes becslések szerint 20-40 ezer délvidéki magyar polgári lakost végeztetett ki. Az áldozatokat háborús bűnösöknek minősítették, vagyonukat elkobozták, hozzátartozóikat megbélyegezték. Rehabilitációjuk mindmáig nem történt meg.
A három éve megjelent Temerini razzia című tanulmánykötet tanúsága szerint Csurogon a falu magyar férfi lakosságát majdnem teljesen kiirtották a falu sintértelepén, s aki megmaradt, azt a jareki (Backi Jarak) haláltáborba vitték. Ugyanez történt a szomszédos Zsablyán (Zabalj) és Mozsoron (Mosorin) élő magyarokkal. A halálosztagok házról-házra járva szedték össze a magyarokat, a községházán verték, kínozták őket, s aki ezt túlélte, nyilvánosan kivégezték. Előzőleg kidoboltatták a helyi kisbíróval, mikor lesz kivégzés.
Bővebben a csurogi mészárlásról>>>

Nem kértek engedélyt

A hét végén és mindenszentek napján szerte a Vajdaságban megemlékeztek a titói hatalom által levezényelt 1944-45-ös vérengzések magyar áldozatairól, s megemlékezés tartották Csurogon is, az egyik legkegyetlenebb mészárlás színhelyén, a falu volt sintértelepén.

Csurogon (Curug) az idén sem kértek a hatóságoktól hivatalos engedélyt a megemlékezés megtartására. Teleki Júlia, a megemlékezés szervezője az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy engedély kérése nélkül megtartani a megemlékezést még mindig jobb, mint hatósági elutasítás után. A vasárnapi megemlékezés idején a helyszíntől mintegy száz méterre rendőrautó állt, de a benne ülő rendőrök nem közelítették meg a rendezvény helyszínét.

Teleki Júlia a tartományi és a helyi hatóságokhoz már két éve eljutatta kérvényét, hogy hatósági engedéllyel emlékezhessenek és emlékhelyet alakíthassanak ki a telepen, de mindkét folyamodványt elutasították azzal, hogy "még nem jött el az ideje, s nem biztos, hogy az áldozatokat éppen azon a helyen végezték ki".