További Külföld cikkek
- Orbán Viktor megnyugodhat, nem a mostani csúcs után jön el az Európai Egyesült Államok
- Oroszország ellenséges akcióba kezdett Amerikával szemben
- Az amerikai hírszerzés jelentette: halálos kórokozókat állít elő egy diktátor
- Orbán Balázs: Magyarország kicsi, ezért luxus lenne kilépni az EU-ból
- Gyerekeket késelt meg egy támadó Franciaországban, ketten megsérültek
A három éve megjelent Temerini razzia című tanulmánykötet tanúsága szerint Csurogon a falu magyar férfi lakosságát majdnem teljesen kiirtották a falu sintértelepén, s aki megmaradt, azt a jareki (Backi Jarak) haláltáborba vitték. Ugyanez történt a szomszédos Zsablyán (Zabalj) és Mozsoron (Mosorin) élő magyarokkal. A halálosztagok házról-házra járva szedték össze a magyarokat, a községházán verték, kínozták őket, s aki ezt túlélte, nyilvánosan kivégezték. Előzőleg kidoboltatták a helyi kisbíróval, mikor lesz kivégzés.
Bővebben a csurogi mészárlásról>>>
Nem kértek engedélyt
A hét végén és mindenszentek napján szerte a Vajdaságban megemlékeztek a titói hatalom által levezényelt 1944-45-ös vérengzések magyar áldozatairól, s megemlékezés tartották Csurogon is, az egyik legkegyetlenebb mészárlás színhelyén, a falu volt sintértelepén.
Csurogon (Curug) az idén sem kértek a hatóságoktól hivatalos engedélyt a megemlékezés megtartására. Teleki Júlia, a megemlékezés szervezője az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy engedély kérése nélkül megtartani a megemlékezést még mindig jobb, mint hatósági elutasítás után. A vasárnapi megemlékezés idején a helyszíntől mintegy száz méterre rendőrautó állt, de a benne ülő rendőrök nem közelítették meg a rendezvény helyszínét.
Teleki Júlia a tartományi és a helyi hatóságokhoz már két éve eljutatta kérvényét, hogy hatósági engedéllyel emlékezhessenek és emlékhelyet alakíthassanak ki a telepen, de mindkét folyamodványt elutasították azzal, hogy "még nem jött el az ideje, s nem biztos, hogy az áldozatokat éppen azon a helyen végezték ki".