Mária
-7 °C
3 °C

Vigyétek haza a drogellenes háborútok!

2006.05.14. 09:00
Az Egyesült Államok kábítószerellenes hivatala a liberális gyakorlatáról ismert Kanadában tartotta éves nemzeközi konferenciáját. A drogfogyasztás dekrimalizációjáért és legalizációjáért harcoló civilszervezetek ellenkonferenciával és tüntetéssel fogadták a rendezvényt.

Idén Francia-Kanada, azaz Quebec fővárosában, Montrealban gyűlt össze több mint 1000 amerikai drogellenes ügynök a Drug Enforcement Administration (az USA Kábítószer-ellenes hivatala) éves nemzetközi konferenciáján. A DEA történelme során először vitte éves gyűlésését Kanadába, bár az északi szomszéddal már 1973 óta együttműködik egy helyi irodáján keresztül. A helyszín kiválasztása jelzésértékű: az USA évek óta bírálja Kanadát, hogy nem lép fel elég erélyesen a drogfogyasztás ellen, de nemrég konzervatív kormány lépett hivatalba Kanadában, ami reményt ad az amerikai keményvonalas drogpolitikának.

A kontinens első heroinfelíró programja

Kanada eddig a zéró tolerancia helyett valóban inkább a közegészségügyi szempontokat mérlegelte, amikor a drogproblémára megoldásokat keresett. Brit Kolumbiában, az ország nyugati felében tavaly télen beindították az amerikai kontinens első ellenőrzött heroinfelíró programját, melynek keretében függők százai kapnak orvosi heroint az utcán drágán beszerezhető, tisztázatlan minőségű anyag helyett.

A fűfogyasztók gyakorlatilag az egész országban kvázi-dekriminalizációs elbánásban részesülnek, vagyis az egyszerű marihuánafogyasztók üldözése nem büntetőjogi prioritás. Az orvosi marihuána ügyét egy bírósági ítélet 2003-ban mozdította ki a holtpontról, és 2004 óta bizonyos betegségekben szenvedők orvosuk tanácsa esetén legálisan kapnak és tarthatnak marihuánát - melyet egy, az állammal szerződött cég termeszt.

A fűherceg esete

Az amerikai-kanadai drogviszony legérzékenyebb pontja mégsem az eltérő szemléletű drogpolitika, hanem néhány renitens kanadai vállakozó, akik elsősorban Brit Kolumbia területén, kenderkultúrára épülő gazdasági tevékenységet folytatnak, termesztéshez szükséges eszközöket, szakirodalmat és kendermagokat forgalmaznak. Közülük is a leghíresebb Marc Emery, a "Fűherceg", akinek kiadását az USA tavaly kérte Kanadától. Hogy kiadják-e Emeryt a várhatóan évekig elhúzódó eljárás végén, nem kérdéses: Kanada ugyanis 98 százalékban pozitívan bírálja el a déli szomszéd ilyen kéréseit.

 


Marc Emery és Dénes Balázs

 

Hasonló probléma Európában aligha vonhatna maga után kiadatást: A kanadai állampolgár Emeryt Kanadában korábban kétszer is pénzbüntetésre ítélték magárusítésért. Az amerikai törvények értelmében azonban akár életfogytiglani börtönre is ítélhetik, de 15-20 év börtön mindenképpen vár rá, ha az USA-ban állítják bíróság elé. Ez az aránytalan különbség Európában valószínűleg megakadályozná egy hasonló gyanúsított kiadását.

Háború a drogok ellen - több kárt okoz, mint maguk a drogok

A montreali DEA-gyűlés nem maradt válasz nélkül. Kanadai és amerikai aktivisták ellenkonferenciát és tüntetést szerveztek a városban, alig pár lépésnyire a zárt ajtók mögött zajló tanácskozástól. A témaválasztás nem volt kérdéses: a felszólalók, köztük a TASZ Közép-kelet Európát képviselő elnöke, a globális drogpolitikát alapjaiban meghatározó amerikai nyomást bírálták.

A képlet egyszerű: az USA az elmúlt 30 évben minden lehetséges eszközzel fellépett, hogy a Drogháború, vagyis a kábítószer-kérdésben zéró toleranciát képviselő, az egyszerű fogyasztók bebörtönzését erőltető politika minél nagyobb teret kapjon. Ugynakkor a Drogháború sokak szerint több kárt okoz a társadalmaknak, mint maguk a tiltott drogok.

Ősz rendőrök és börtönőrök a legalizáció mellett

Az ellenkonferencián egy amerikai civil szervezet képviselői voltak a legnépszerűbbek. A Law Enforcement Against Prohibition nevű szervezet tagjai volt rendőrök, bírák és ügyészek, és egy valamiben hisznek, de abban nagyon: az évtizedeken át általuk is végrehajtott USA-beli drogtörvények rosszak és károsak. Érvelésük szerint a teljes tiltással az állam lemond arról, hogy ellenőrizze az illegális drogok piacát, és a tiltás nem hoz mást, csak nyomorúságot, bűnözést és halált.

Szónokaik nem kevesebbet követeltek, mint az összes illegális drog legalizációját, vagyis a kábítószerek ellenőrzött kereskedelmét és a piac valódi megregulázását tartják a jelenlegi tiltás alternatívájának. Kanadában felszólaló előadóik többször is kitértek arra, hogy az Egyesült Államokban ma az sem ritka, hogy gyerekmolesztálókat és gyilkosokat kell a tervezettnél korábban szabadlábra bocsátani, mert a börtönök tele vannak olyanokkal, akik egyszerű kábítószer-birtoklásért töltik hosszú büntetésüket.

A számok valóban riasztóak: míg a világ lakosságának kevesebb mint 5 százaléka él az USA-ban, az országban tartják fogva a világ börtönnépességének csaknem 25 százalékát. Marihuánatartás miatt mintegy 750 ezer ember ül börtönben az Egyesült Államokban - jó részük személyes célú tartás miatt.

A zéró tolerancia nem válagatós

Politikai nyomásgyakorló eszközökben az USA nem különösebben válogatós. Washington rendszeresen fenyegetőzik, hogy "nagyon komolyan" megszigorítja az északi határok ellenőrzését.


Fotók: Dénes Balázs

A Fehér Ház legutóbbi drogpolitikai gépeltérítésére mégsem Kanadában, hanem a déli szomszéd Mexikóban esett. Két hete a mexikói törvényhozás elfogadott egy jogszabályt, mely gyakorlatilag megszüntetné a drogfogyasztók üldözését, hogy a rendőri erőforrásokat a drogkereskedők és csempészek elleni harcra tudják összpontosítani. Az elnök, Vincente Fox először üdvözölte a jogszabályt, majd két nap múlva, miután országának nagykövetét a Fehér Házba rendelték, kijelentette, hogy meggondolta magát, és mégsem írja alá a törvényt.

Hja kérem, nagy úr a nagy szomszéd!

(A szerző a Társaság a Szabadságjogokért elnöke.)