Natália
-3 °C
7 °C

Az EU állítólag felkészült az újabb ír nemre

2002.10.15. 17:16
Hollandia kedvezőtlen gazdasági feltételek esetén megvétózhatja az EU bővítését, jelentette ki a holland gazdasági miniszter. Ugyanakkor a Financial Times szerint az EU arra is felkészült, ha az írek ismét elutasítják a nizzai szerződés megszavazását.
Herman Heinsbroek holland gazdasági miniszter szerint nem zárható ki annak lehetősége, hogy Hollandia megvétózza az EU bővítését. A PFL (Pim Fortuyn Lista - jobboldali populista párt) politikusa szerint erre abban az esetben kerülhet sor, ha nyilvánvalóvá válik, hogy az ország számára hátrányos következményekkel jár az új tagok felvétele. Heinsbroek szerint a csatlakozással egy időben szükség van az EU közös mezőgazdaság-politikájának reformjára is. Enélkül az unió működésképtelenné válhat.

A holland kormánykoalíció három pártja, a populista PFL, a liberális Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD), valamint a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) kedd este ül össze, hogy kialakítsa a kormányálláspontot az Európai Bizottság bővítési javaslatát illetően. Az PFL és a VVD korábban fenntartásokat fogalmazott meg Lengyelország, Szlovákia és Lettország uniós tagságát illetően, azonban a kormány meghatározó ereje, a CDA egyezségre törekszik a csatlakozásra váró országokkal. A vétó alkalmazását egyedül az PFL említette lehetséges lépésként.

Írország nem lehet kapzsi

Albert Reynolds volt ír kormányfő a Financial Timesnak nyilatkozva elmondta, amennyiben országa ismét nemet mond a bővítésre, azt az unió és a csatlakozni vágyó országok úgy fogják értelmezni, mint "egy kapzsi, önző nemzet lépését, amely nem hajlandó új szomszédok befogadásra". "A nem szavazat semmi mást nem hoz, mint Írország óriási arculatvesztését Európában". Ezért a még mindig nagy politikai befolyással rendelkező Reynolds azt tanácsolja, honfitársai mindenképpen igennel szavazzanak.

Alternatív megoldások

A Financial Times keddi elemzése szerint van "B terv" arra az esetre, ha az írek a szombaton tartandó második népszavazáson is nemet mondanak a nizzai szerződésre. Sőt "C" és valószínűleg "D terv" is van. Günter Verheugen, az EU bővítési biztosa mindeddig következetesen és nyomatékosan cáfolta ilyen alternatív elképzelések létét egy második elutasítás esetére. Ugyanakkor a brit lap a brüsszeli bizottság egyik magas beosztású illetékesét idézi: "Elég ostobának látszanánk, ha nem készítettünk volna szükségterveket. De az az igazság, hogy ezek mindegyike valós problémákat vet fel, és egyelőre nem tudjuk, melyik útra lépnénk".

B terv

A legkézenfekvőbb és a legnépszerűbb megoldás a "B terv" lenne, amely abból állna, hogy a nizzai szerződésből kiválogatnák a bővítésre vonatkozó összes rendelkezést, majd ezeket egyszerűen beleírnák az új tagállamokkal kötendő csatlakozási szerződésbe. A lap szerint azonban a "B terv" számos politikai veszélyt rejt, és nem is csak azért, mert megvalósítása esetén az EU-t az a vád érhetné, hogy figyelmen kívül hagyja polgárainak az akaratát. Önmagában is kockázatos vállalkozás lenne egy olyan szerződés darabokra szedése, amely a Nizzában négy napon át épített törékeny kompromisszumokra épül. További kockázat, hogy az ír legfelsőbb bíróság vagy az Európai Bíróság is rossz szemmel nézhet egy ilyen eljárást.

C variáns

A "C terv" az lenne, hogy a nizzai kompromisszumokat átadnák az Európa jövőjéről vitázó konventnek. A tervezett intézményi változásokat így be lehetne építeni az új szerződésbe, de mivel nem sok esély van arra, hogy az EU-tagországok ezt 2005 vége előtt ratifikálnák, ez a változat a bővítés több mint egyéves késlekedését jelentené.

D lehetőség

Végül létezik egy "D terv" is, amely szerint 2004-ben a jelenleg érvényben lévő intézményi szabályok szerint kerülne sor a bővítésre. Ez azt jelentené, hogy az Európai Bizottságnak 30-nál is több tagja lenne, a szavazati súlyarányok pedig a kisebb tagállamoknak kedveznének. A nagyobbak valószínűleg elleneznék ezt.

A szabályokat ezután az új szerződésnek megfelelően módosíthatnák ugyan, de ezzel is lenne egy jogi probléma: Az amszterdami szerződés értelmében ugyanis a tagállamok száma csak akkor haladhatja meg a húszat, ha előzetesen megtörtént az intézményi rendelkezések felülvizsgálata. Ezt viszont esetleg meg lehetne kerülni azzal az érvvel, hogy ez 2000-ben meg is történt, még ha az ennek eredményeként létrejött szerződés nem is léphetett hatályba, értesült az MTI.