Erzsébet
0 °C
7 °C

Építgessük tovább az EU-t, vagy ugorjunk vissza az alapokhoz?

2014.02.20. 22:18

Kell EU vagy nem kell? Építgessük tovább a közös Európát, lépjünk vissza párat, vagy az elhúzódó válság és a vele járó tengernyi probléma miatt úgy, ahogy van, hagyjuk inkább az egész európai egységet? Ez volt a fő témája az Új Egyezményt Európának – Európa jövőjének stratégiai lehetőségei című konferenciának.

A Political Capital is részt vesz abban a nemzetközi szakértői csoportban, mely az EU jövőjének lehetséges forgatókönyveit beszéli át. A lényeg, hogy az egyszerű népet is megpróbálják bevonni az ötletelésbe, mi is elmentünk az összeurópai lakógyűlés budapesti kiadására.

Betegségtudat nélkül nincs esély a gyógyulásra.

– szögezte le Krekó Péter, a Political Capital igazgatója a legelején, és a kötőszavak után rögtön a demokrácia-deficit, euróválság, hitelességvesztés és átláthatatlanság kifejezések hangoztak el a legtöbbször abban a négy órában, amit a meghívott előadók és a negyvenfős közönség az EU-val kapcsolatos problémák megoldására szánt. A felsorolás folytatható: a növekvő munkanélküliség, az öregedő társadalom és a versenyképesség visszaesése sem könnyítik meg az EU helyzetét, miközben az euroszkeptikusok akár a képviselői helyek harmadát is besöpörhetik a tavaszi európai parlamenti választásokon – provokatív hasonlattal Krekó „látszólag céltalanul cirkáló tankhajónak” nevezte a válaszút előtt álló EU-t.

Janis Emmanouilidisban, a szakértői csoportokat szervező European Policy Center programigazgatójában az volt az egyik legérdekesebb, hogy kiderült: csak félig görög, félig viszont német, úgyhogy első kézből ismeri a kétsebességes Európa mindkét oldalát. A szervezet öt forgatókönyvet vázolt fel, szerintük az EU-s döntéshozók és állampolgárok feladata, hogy ezek közül kiválasszák, merre menjen tovább az unió. Megmutatjuk mind az ötöt:

Mi legyen Európával? Az öt forgatókönyv

1. Vissza az alapokhoz: az európai integráció túl messzire ment. Mentsük meg az egységes piacot, de egyébként a hatalmat a nemzeti kormányok és parlamentek kezébe kell adni, nem az Európai Bizottságéba és Parlamentébe. (Nagyjából a brit toryk álláspontjának megfelelő érvelés.)

2. Erősítsük meg az eddigi eredményeinket: Nagy átalakításra, alapszerződés-módosításra nincs szükség, és nem szabad a további integrációt erőltetni. A közvetlen válságot le kell küzdeni, erősíteni kell az euróba vetett bizalmat, és élénkíteni a gazdaságot

3. Lendületesen lépjünk előre: Fokozatos reformokon keresztül el kell mélyíteni az integrációt, tovább kell erősíteni a fő intézményeket (az Európai Parlamentet és Bizottságot). Széleskörű társadalmi vitára van szükség az EU jövőjéről, változtatni kell az EU alapszerződésein, de nem rögtön föderalista államot (Európai Egyesült Államokat) létrehozni.

4. Nagy ugrás előre: Európai Egyesült Államokra van szükség, aki nem akar részt venni benne, ne tegye. Teljes gazdasági, pénzügyi, költségvetési, szociális és politikai unió kell, erős, központi hatáskörökkel rendelkező európai kormánnyal, melynek hatásköre kiterjed az adózásra, energetikára, költségvetésre, migrációra, oktatásra.

5. Kilépés a „több vagy kevesebb Európa” logikájából: Hosszú távra kell újragondolni az integrációt. Nem a nemzeti politikai intézményrendszerekhez kell hasonlítania az EU-s kormányzásnak: újfajta gondolkozásmódra van szükség a polgárok szerepéről, kell egy egyértelműen rögzített közös nyelv, vállalható európai identitás, átláthatóbb EU-kormányzás. Az EU biztosítson alapvető szociális jogokat polgárainak.

Stumpf András (Heti Válasz) és Tóta W. Árpád (11 évig Index, most hvg.hu) újságírók egyetlen dologban értettek egyet: abban, hogy az EU-val kapcsolatos híreket totális érdektelenséggel fogadja a magyar közönség, kivéve, ha magyar vezetők mennek Brüsszelbe szabadságharcot vívni. Tóta W. egyébként bevallotta, hogy a föderális Európai Egyesült Államok híve, Stumpf szerint azonban ez a gyakorlatban kivitelezhetetlen, leginkább a nyelvi és kulturális különbségek miatt – utóbbi egyébként körülbelül annyit kattogott a horogkereszt-vörös csillag témán, mint Tóta a közös európai haderőn.

Ön melyik forgatókönyvvel szimpatizál?

  • 792
    4. Nagy ugrás előre
  • 398
    3. Lendületesen lépjünk előre
  • 323
    1. Vissza az alapokhoz
  • 254
    2. Erősítsük meg az eddigi eredményeinket
  • 242
    +1: Nincs szükség az EU-ra
  • 154
    5. Kilépés a „több vagy kevesebb Európa” logikájából

Tíz év után még mindig új?

A legizgalmasabb programpont mégis az volt, amikor Balázs Péter volt külügyminiszter és EU-s biztos és Schöpflin György néppárti európai parlamenti képviselő bizonyította be, hogy a cicaharc kortól függetlenül élvezhető időtöltés.

Schöpflin, bár nem tartja magát euroszkeptikusnak, lehangoló képet festett az EU-ról: a Bizottság rejtett terjeszkedésével óriási hatalmat halmoz fel, miközben a mindennél fontosabb emberi jogok már a tényeket is felülírják. Ami Brüsszelben történik, alapvetően unalmas, Schöpflin szerint érdemes lenne azért megadóztatni az embereket, hogy ezzel arra motiválja őket Brüsszel, hogy figyeljenek oda, mi történik az EU-ban.

Schöpflin emellett sokat nosztalgiázott politológusi karrierjéről („azok a hatvanas évekbeli elméletek, önök is biztos ismernek egyet-kettőt”), majd Balázs Péter szemére vetette többek között, hogy nem olvas elég euroszkeptikus sajtót, például Daily Mailt.

Schöpflin legnagyobb fájdalma amellett, hogy az EU-s biztosok nem tartoznak senkinek elszámolással, az volt, hogy a nagy államok nem veszik komolyan a kicsiket, ahogy a régiek sem az újakat: Ha egy pár cipő tíz év után nem számít újnak, egy tagállamnál miért nem ugyanez a helyzet? – kérdezte arra utalva, hogy Magyarország tíz éve EU-tag. Schöpflin szerint a Fidesz (akinek a listáján EP-képviselő lett) nem euroszkeptikus párt, ezzel viszont a közönség és Balázs Péter is vitába szállt.

Balázs szerint a Nyugat hanyatlása és EU-gyarmat kifejezések a negyedik orosz külpolitikai doktrínából származnak, így aki itthon ezeket a kifejezéseket használja, szerzői jogot sérthet. Orbán EU-ellenes retorikájáról azt mondta: „Ez egy duzzogó kamasz hangja, aki felveszi a zsebpénzt, elkéri a kocsit, és mindent jobban tud az öregapjánál – ő persze tudja, hogy kéne csinálni, csak még nem tart ott.” Balázs szerint Orbán retorikáját több miniszter és államtitkár is igyekszik ellensúlyozni.

Schöpflin nem vállalkozott arra, hogy válasszon a megadott lehetőségek közül, Balázs viszont bevallotta: a kettes és ötös opcióból gyúrná össze a saját EU-forgatókönyvét. A helyzet ugyanis szerinte nem rózsás:

Köldöknézés és befelé fordulás van ahelyett, hogy száguldanánk a többiek nyomában.

– tette hozzá.

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.