Módosítaná az EU alapszerződését Orbánék fő szövetségese
További Európai Parlament cikkek
- Gál Kinga: Háború vagy a béke, ez a választás tétje
- Orbán Viktor levelet ír az EP-választásra készülve
- Deutsch Tamás győzelemre és brutális támadásokra készül
- A Fidesz három EP-képviselője is hazatér Brüsszelből
- Skrabski Fruzsina: A Mi Hazánk az egyetlen alternatíva Gyurcsány kikerülésére és a Fidesz pofozgatására
Az Európai Unió megreformálásáról beszélt varsói látogatásán Angela Merkel német kancellár Jaroslaw Kaczyńskivel, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) pártelnökével. A PiS a Fidesz legfőbb uniós szövetségese. Jaroslaw Kaczynski legutóbb tavaly augusztusban járt Magyarországon, ahol Orbán Viktorral motorcsónakázott.
Beindítanák a marakodást
Jaroslaw Kaczyński javasolta az uniós alapszerződések módosítását - mondta a wpolityce.pl lengyel hírportálnak Ryszard Legutko európai parlamenti képviselő. Az alapszerződések átírását már a magyar miniszterelnök is pedzegette, de ez agyrém lenne Brüsszelnek.
A PiS elnöke Angela Merkelnek – Orbán Viktort visszhangozva – kifejtette, hogy növelni kell az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács szerepét, valamint csökkenteni az Európai Bizottságét. Azt mondta, „nem lehet azokhoz a széleskörűen alkalmazott lépésekhez folyamodni, amelyekkel - az alapszerződésektől távolodva - a centralizáció felé haladunk”.
Jaroslaw Kaczyński arról is győzködte a kancellárt, hogy hiba lenne nehéz kilépési feltételeket szabni a briteknek, így „hatékonyan elriasztva a jövőben az EU-tól távolodni szándékozó országokat”. Az európai közösség „nem épülhet félelmekre, hanem egyenlő partnerek bizalmon alapuló szövetségének kell lennie”.
Ryszard Legutko szerint a német kancellár „általában egyetértett” Jaroslaw Kaczynski javaslataival az EU megreformálására, de „láthatóan távolságtartó az alapszerződések módosításánál”. Attól tart, hogy az az EU dezintegrációját indítaná el, mert a tagállamok „egymással ellentétes követelményeket és projekteket terjesztenének elő”.
A politikus úgy látta: a német álláspontban „enyhe változás” következett be, Angela Merkel helyeselte, hogy elkezdődjenek az egyeztetések a módosítások tervezeteiről. „Ez már egy kiindulópont” - értékelte a lengyel politikus. A német kancellár azonban nem javasolt új megoldásokat, bár beszélt a nemzetállamok fontos szerepéről.
Kipöckölnék Tuskot
A találkozó végén felmerült Donald Tusk újraválasztása is. A politikus a PiS fő riválisával, a Polgári Platformmal volt lengyel miniszterelnök. Nem sokkal azelőtt váltott és lett az Európai Tanács vezetője, hogy a PiS legyőzte a pártját a parlamenti választáson.
Ahogy arról korábban írtunk, idén jár le Donald Tusk mandátuma. Bár jogilag nem kell egyhangú döntés az újraválasztásához, de furcsa lenne, ha éppen a hazája ellenkezne.
„Az álláspontunk egyértelmű volt - nem támogathatjuk jelöltségét” - mondta Ryszard Legutko. Donald Tusk „nem is kérte, hogy a lengyel kormány támogassa jelöltségét, így nincs alapja annak, hogy támogassák” - szögezte le a lengyel EP-képviselő.
Szavai szerint Jaroslaw Kaczyński azzal érvelt, hogy az Európai Tanács jelenlegi lengyel elnöke egy „vitatott személy ”, különféle eljárások indultak ellene, „amelyek politikai, jogi, büntetőjogi felelősséget vonhatnak maguk után ”. Valószínűleg arra célzott, hogy Jaroslaw Kaczyński szerint Donald Tusk hanyagul járt el az ikertestvére, Lech oroszországi balesete után, és emiatt a hatóságok is vizsgálatot indítottak. A PiS oroszellenes vezetője korábban többször arra célzott, hogy a Kreml tette el láb alól a testvérét.
Félnek, hogy a többiek továbblépnek
Angela Merkel Beata Szydlo miniszterelnökkel is találkozott. Ryszard Legutko erről annyit árult el, hogy felvetődött a kétsebességes EU elképzelése, azaz hogy bizonyos tagállamok mélyebben integrálódjanak, akiknek pedig ez nem tetszik, maradjanak egy másik szinten és ne tartsák vissza a többieket.
Ryszard Legutko több szempontból is rossz ötletnek minősítette ezt az elképzelést. Angela Merkel se tartotta jónak, hogy „exkluzív klubok létezzenek, amelyekből mások ki vannak zárva ”. Az alapszerződések viszont olyan helyzeteket is figyelembe vesznek, hogy egy adott ország bizonyos téren nem akar részt venni az együttműködésben - fűzte hozzá. Ma is vannak olyan uniós tagállamok, melyek az euróövezethez, illetve a schengeni térséghez tartoznak, miközben más országok ezekhez nem csatlakoztak. „Ez azt jelenti, hogy különböző helyzetekkel van dolgunk, és az alapszerződések lehetővé teszik az együttműködés megerősítését” - értékelte a német kancellár.
Konrad Szymanski lengyel külügyminiszter-helyettes a kormány nevében „elégedetten fogadta és osztja Merkel kancellár értelmezését. Varsó és Berlin nem híve a közös piac megosztásának, és az elmélyített együttműködés ürügyén az EU-n belül létrejövő állandó megosztottságoknak sem ”.
(MTI)
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.