Vendel
5 °C
20 °C

Iszonyúan sok ételt pazarolunk el

2017.04.13. 08:42
A témáért felelős európai parlamenti képviselő szerint van olyan uniós szabály is, ami rosszul hat az ételhulladékok kezelésére.

Az EU-ban évente 88 millió tonna, vagyis fejenként 173 kilogramm ételhulladék termelődik, aminek nemcsak gazdasági következményei vannak, de a környezetre is káros. A környezetvédelmi szakbizottság kedden fogadott el jelentést arról, hogyan lehet csökkenteni az ételhulladék mennyiségét.

Biljana Borzan szocialista horvát jelentéstevő szerint

„az ételpazarlás és hulladék évente globálisan 940 milliárd dollárnyi [nagyjából 275 ezer milliárd forintnyi] gazdasági kárt okoz, aminek egyik következménye, hogy nagyon sokan nem jutnak megfelelő élelemhez.”

Emellett az elpazarolt élelmiszer előállításához értékes erőforrásokat használnak fel.

Az iparosodott országokban leginkább az eladáskor és a fogyasztáskor megy kárba az élelmiszer, a fejlődő országokban viszont termelés első lépcsőjében a fejlett mezőgazdasági technikák, szállítmányozás, infrastruktúra és tárolási lehetőségek hiánya miatt.

Négy magyarországnyi földet nyernénk

A kárba veszett étel kárba veszett vizet, napenergiát, munkát, energiát és más, általában korlátozottan rendelkezésre álló erőforrásokat is jelent.

A szakértők szerint ha a fejlett országokban a fogyasztásnál harminc százalékkal csökkenteni tudnánk az ételhulladék mennyiségét, azzal 2030-ra mintegy 400 ezer négyzetkilométer termőföldet takarítanánk meg, mondta Biljana Borzan.

Az ételhulladékokkal az EU 28 tagállamában 2012-ben körülbelül 143 milliárd eurót dobunk ki, aminek kétharmada a háztartásokban keletkezett hulladékból származik.

„Az Európai Uniónak, mint a világ egyik leggazdagabb és legsikeresebb közösségének, morális és politikai kötelezettsége, hogy csökkentse az ételhulladék mennyiségét”

– vélte a horvát EP-képviselő.

Az EU-ban évente 88 millió tonna, vagyis fejenként 173 kilogramm ételhulladék termelődik. Miközben az EU-ban az élelmiszerek ötöde a szemétben végzi, „mintegy 55 millió ember számára probléma, hogy minden másnap megfelelő élelemhez jusson.  Ez megengedhetetlen és fenntarthatatlan helyzet.”

Széttagolt a szabályozás

„Jelenleg 52 különböző uniós szabály létezik, amelyek pozitív vagy negatív hatással vannak az ételhulladékok keletkezésére. Olyan egységes, az ételhulladékra, a biztonságos élelmiszerekre és tájékoztatásra vonatkozó jogszabályra van szükségünk, amely EU-s és tagállami szinten is érvényesül és figyelembe veszi a gazdasági, kutatást és innovációt érintő, környezeti, mezőgazdasági, oktatási és szociális tényezőket is.”

Hölvényi György KDNP-s európai parlamenti képviselő szintén felhívta a figyelmet az EU és a tagállamok címkézési, felelősségi és adózási rendelkezéseinek ellentmondásossága.

A fogyasztóknak se ártana képben lenni

Mindketten egyetértettek abban, hogy a fogyasztók oktatásának és a bevált gyakorlatok megosztásának hiánya is nagyban hozzájárul az élelmiszerek hulladékká válásához. „Meg kell tervezni a bevásárlást, nem szabad felesleges dolgokat venni, az új dolgokat hátra kell tenni a hűtőpolcon és fel kell használni vagy le kell fagyasztani, ami megmaradt” – mondta a horvát EP-képviselő.

Csupán az európaiak fele tudja, hogy mi a különbség a „felhasználható” és a „minőségét megőrzi” jelölések és dátumok között: ne dobjuk ki azonnal az ételeket a „minőségét megőrzi” dátum lejártakor, hiszen még ezután is használhatóak, néha hetekig is.

Hölvényi szerint az adományozás segíthet

Hölvényi György elismerően szólt a magyar társadalomban megmutatkozó szolidaritásról és az élelmiszeradományozással foglalkozó civil és egyházi szervezetek áldozatos munkájáról. A képviselő hangsúlyozta, hogy az élelmiszer-hulladékról elfogadott határozat „egyik kiemelt célja ezen tevékenységek uniós szintű elősegítése, hiszen a teljes ellátási láncban keletkező el nem adott élelmiszerek adományozása nemcsak jelentős csökkenést eredményez az élelmiszer-hulladékok mennyiségében, hanem segítséget jelent a szükségben lévőknek is.”

A jelentés követendő példaként említi, hogy egyes országok a jóhiszeműen adományozott és az adományozás időpontjában fogyasztásra alkalmas élelmiszereknél kizárják az adományozó felelősségét.

A kereszténydemokrata politikus rámutatott, hogy hazánkban – különösen a leghátrányosabb helyzetű régiókban – a rászorulóknak szánt élelmiszerfelesleg eljuttatása és szétosztása jelenti a legnagyobb kihívást. A parlamenti jelentés Hölvényi György módosító indítványának köszönhetően szorgalmazza, hogy az EU Élelmiszersegély Programja által biztosított forrásokat a tagállamok fordítsák az élelmiszerfeleslegek eljuttatására is.

(Európai Parlament)

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.