Leállítanák a török EU-csatlakozási tárgyalásokat
További Európai Parlament cikkek
- Gál Kinga: Háború vagy a béke, ez a választás tétje
- Orbán Viktor levelet ír az EP-választásra készülve
- Deutsch Tamás győzelemre és brutális támadásokra készül
- A Fidesz három EP-képviselője is hazatér Brüsszelből
- Skrabski Fruzsina: A Mi Hazánk az egyetlen alternatíva Gyurcsány kikerülésére és a Fidesz pofozgatására
Az Európai Parlament egy ma elfogadott állásfoglalásában a képviselők aggódnak, hogy Törökországban romlik a jogállamiság, az emberi jogok, a sajtószabadság, valamint a korrupció elleni harc helyzete. Elítélik, hogy a török elnök többször kijelentette: támogatja a halálbüntetés újbóli bevezetését. Ez megkérdőjelezné Törökország tagságát az Európa Tanácsban (amelynek szinte minden európai ország tagja), és az uniós csatlakozási tárgyalásokat is.
Az elnöki jogkört szélesítő népszavazás miatt
A képviselő-testület ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a Törökországban élőknek 2016 nehéz év volt a szíriai háború, a nagyszámú menekült, az ország délkeleti részén folyó kurd konfliktus, az egymást követő kegyetlen terrortámadások és a puccskísérlet miatt.
A Parlament határozottan elítéli a tavalyi hatalomátvételi kísérletet, és szolidaritásáról biztosítja a török népet, de hangsúlyozza, hogy a válaszlépések aránytalanok voltak: köztisztviselők bocsátottak el és sajtótermékeket számoltak fel tömegesen, újságírókat, tudósokat, bírákat, emberijog-védőket tartóztattak le és iskolákat, egyetemeket zártak be.
Az állásfoglalás hangsúlyozza az EU és Törökország közötti jó kapcsolatok stratégiai jelentőségét és a párbeszéd fontosságát a közös migrációs és biztonsági kihívások megoldásában. A képviselők támogatják, hogy tárgyalások kezdődjenek a vámunió korszerűsítéséről, de azt akarják, hogy ebbe épüljön bele az emberi jogokra és az alapvető szabadságokra vonatkozó záradék.
Az állásfoglalást nagy többséggel fogadták el, de
Csak az Európai Bizottság dönthet így saját kezdeményezésre, vagy ha a tagállamok egyharmada ezt kéri. Johannes Hahn, a bizottság bővítési tárgyalásokért felelős tagja éppen Törökországban járt a döntés idején. „Európai tisztviselőként tiszteletben kell tartanom egy demokratikus intézmény döntését” – reagált. Ő is felvetette a jogállamiság kérdését a tárgyalásain, és aggalmát fejezte ki a tavalyi puccsra adott válasz miatt. „Igazán szeretnék haladni egy ilyen fontos stratégiai kapcsolattal. Törökország akaratán málik és azon, hogy lépéseket tegyen a jogállamiság és az alapvető jogok felé.”
Ömer Çelik EU-ügyi miniszter elutasította a határozatot. Szerinte a dontés „hamis vádakon és állításokon alapul”, és megkérdőjelezi az Európai Parlament tekintélyét. „Ez a döntés számunkra értéktelen.”
Egy nappal korábban Numan Kurtulmuş miniszterelnök-helyettes az EU-t hibáztatta a kapcsolat megromlásáért. „Európa helytelenül viselkedik Törökországgal, és ezt a helyzetet nem tudjuk elfogadni. Erdogan elnökünk ellen lenni nem is ésszerű hozzáállás Európától.” Szerinte az EU-nak el kell döntenie, akarja-e egyáltalán a bővítést.
(Európai Parlament, Reuters)
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.