Nándor
7 °C
23 °C

Mintha egy másik bolygón élnének a britek

2017.10.03. 16:44
A brexit miatt elég súlyos kritikákat zúdítottak a brit kormányra az EP-ben. Olyan, mintha az Egyesült Királyság egy másik bolygón élne, mondta egy fideszes képviselő. A többiek közül is csak kevesen voltak kíméletesebbek.

Kedd délelőtt vitázott az Európai Parlament arról, hogyan állnak a tárgyalások a britek uniós kilépéséről. A képviselők túlnyomó többsége ízekre szedte a londoni konzervatív kormányt.

Schöpflin: mintha egy külön bolygón élnének

A kötelező orbánozást most Szanyi szállította

Balczó Zoltán (Jobbik): Figyelembe kell vennünk az Egyesült Királyság méltányos érdekeit. Mindezzel én az EU huszonhetek érdekeit képviselem: ha mi büntetni akarjuk a kilépésért a briteket azért, mert egyesek álmát szertefoszlatta az Európai Egyesült Államokról, akkor veszélyes útra tévedünk. Úgy nem lesz szervezett kilépés, nem lesz megállapodás, ennek pedig mindkét oldal vesztese lesz.

Szanyi Tibor (MSZP): Még a vártnál is gyorsabban beigazolódott, hogy a brit jobboldali, konzervatív kormányzat nem tud mit kezdeni volt miniszterelnöke felelőtlen hatalomvágya és az Európa-ellenes demagógia által előidézett politikai helyzettel, láthatóan időhúzással próbálkozik. Mi viszont nem engedhetjük, hogy ennek a felelőtlen politikának például az Egyesült Királyságban élő több mint háromillió uniós állampolgár biztonságos jövője lássa a kárát. Az Európai Parlamentben határozott és következetes uniós brexit-magatartást mutatunk, amit remélhetőleg a tagállmi vezetők sem vizeznek fel. Ez azzal a veszéllyel is járna, hogy lovat ad az Orbán- és Kaczinsky-féle Európa-ellenes nacionalisták, vagy esetleges jövőbeni követőik alá.

Niedermüller Péter (DK): Csak akkor fogják megszavazni az esetleg megszülető egyezményt, ha az egyértelműen megvédi az állampolgári jogokat, biztosítva az Egyesült Királyságban élő magyarok már megszerzett jogait.

Köztük volt Schöpflin György fideszes képviselő, aki gyerekkorában, 1950-ben a családjával együtt az Egyesült Királyságba menekült, és évtizedekig ott élt.

Szerinte már az megütközést váltott ki sokakból, hogy a tárgyalások menete lassú, döcögős.

Az Egyesült Királyság soha nem hitt az EU 27-ek [a többi tagállam] egységében. Sőt, komoly diplomáciai lépéseket tett, hogy megtörje azt. De ebben elbukott

– értékelte a néppárti képviselő a britek próbálkozásait.

Az EU álláspontja és mandátuma világos, ennek ellenére az üzenet nem megy át. Schöpflin György szerint az Egyesült Királyság reagálásaiban felületes és nyelvezetében csapongó. Vagy rugalmatlanságra panaszkodik, vagy büntetéseket emleget.

A történész-politológus emlékeztetett rá mindenkit, hogy

„Jól emlékszem arra, hogy az Egyesült Királyság úgy viselkedett, mintha minden folyamatosan újra tárgyalható és vitatható lenne. Ahogy Anglia, és hangsúlyozom, hogy nem az Egyesült Királyság egésze, is egyre intenzívebben önmagára figyelt csak, ami még inkább megnehezítette számára, hogy észrevegye: az EU egy értékközösség”.

A képviselő felszólalásban kiemelte: az Egyesült Királyságban zajló viták teljesen figyelmen kívül hagyják az EU álláspontját.

Olyan, mintha az Egyesült Királyság egy másik bolygón élne. Az Egyesült Királyság nem az EU-val, hanem önmagával tárgyal

- hangoztatta Schöpflin György, akinek a beszéde tapsot kapott.

A fideszesek frakcióvezetője se volt kíméletesebb

Úgy tűnik, a brit kormány a saját pártvitái foglya, jelentette ki Manfred Weber, a fideszesek pártcsaládjának fő szónoka. Az Európai Néppárt frakcióvezetője a saját szövegével vágott Theresa May miniszterelnök alá, amely szerint ő a brit érdekeket helyezi előtérbe. Manfred Weber arra kérte, hogy valóban tegyen így ahelyett, hogy a pártját teszi az első helyre.

„Kit hívhatok Londonban?” – fordított meg egy régi kérdést arról, hogy ki az, akinek a hangján egyként beszél Európa. Manfred Weber szerint nem világos, hogy vajon a miniszterelnök, David Davis főtárgyaló vagy Boris Johnson külügyminiszter határozza meg az álláspontjukat, miután utóbbi nemrég a kormány álláspontjával több ponton homlokegyenest ellenkező célokról írt. A konfliktus a sajtóhírek alapján azóta egyre jobban elmérgesedett. Manfred Weber most egyenesen azt kérte, Theresa May rúgja ki Boris Jonhsont.

Nyáron sok ötlettel álltak elő a britek, de azok arról szóltak, hogy meg akarják tartani a kapcsolatokat, arról nem, hogy mit jelentene a kilépés.

Egy EU-n kívüli ország nem kaphatja meg ugyanazokat az előnyöket, mint egy tag

– mondta. Belengette, hogy ellenkező esetben nem szavazzák meg a végső megállapodást. (A végső alkuba az Európai Parlamentnek is bele kell egyeznie, az Európai Néppárt a legnagyobb frakció.)

Manfred Weber gazdasági adatokkal cinkelte a briteket, akiknek a gazdasági növekedése több mint harmadával zuhant (és az euróövezet felét éri el), hitelminősítőktől rosszabb besorolást kapott és több európai cég kijelentette, hogy nem fektet be többet náluk.

Az uniós állampolgárok láthatják, mit jelent kilépni az EU-ból.

A liberálisok vezetője az EU-munkavállalók jogaiért is kiállt

A liberálisok vezetője és a brexit európai parlamenti témafelelőse, Guy Verhofstadt az EU egyégét méltatta a megsztott brit kormánnyal szemben.

A briteknél élő hárommillió uniós munkavállalónak, kollektíven ugyanolyan jogokat akart, mint most. „Miért kell még mindig erről tárgyalnunk?” – kérdezte. A költségvetési tartozásukat is ki akarja hajtani a britekből.

Észak-Írországban járva meglepte, mennyire kitapintható még mindig a feszültség a több évtizedes polgárháború után, helyenként sokméteres falak húzódnak, ezért a brexit Európa békéjét veszélyezteti. A katolikus írek szervezete, az IRA és a brit gyökerű protestánsok közötti összecsapásoknak az 1998-as nagypénteki egyezmény vetett véget, és az ír-északír határon nincs ellenőrzés, de ha a britek az EU-val együtt a közös piacot és a vámuniót is elhagyják, vámhatárrá válik a vonal.

Ennek a veszélyeire már rögtön Guy Verhofstadt után figyelmeztetettek. A szélsőbaloldaliak közül az IRA politikai szárnyából kinőtt Sinn Fein képviselője szerint a nagypénteki egyezmény akkor érvényes, ha britek maradnak a közös piacban és a vámunióban. Ha nem szeretnének, Észak-Írországnak akkor is maradnia kellene,

például úgy, hogy egyesítik Írországgal, máskülönben ők se tartják majd magukat teljesen az egyezséghez,

fenyegetőzött Martina Anderson.

Farage: az EU-ban meg verik a katalánokat!

Nigel Farage, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) alapítója „Amerikában meg verik a négereket!” típusú érveléssel vágott vissza, amiért az Európai Bizottság nem szól semmit a katalánok elleni spanyol fellépésre. Korábban is többször hívta már demokráciaellenesnek az EU-t, de nem számított rá, hogy szó nélkül hagyja több száz ember megsebesítését. Bezzeg náluk nem verték meg a skótokat a függetlenségi népszavazásukon. A brexit felszabadulás nekik, a nemzeti önrendelkezés megnyilvánulása, amit nem lehet megállítani.

A brit kormánynak is tartogatott néhány keresetlen szót: sajnálatosnak találta Theresa May miniszterelnök firenzei beszédét, mert nem szabadna engedményeket tennie az EU-nak. „Tulajdonképpen egyetértek azokkal a kritikákkal, amelyeket a teremben hallani, hogy a brit kormány vegyes üzeneteket küld.” Remélte, hogy a konzervatívok manchesteri pártkonferenciáján leváltják őt egy új, keményvonalas politikusra, aki a lehető legalacsonyabb szintű kapcsolatra törekszik az EU-val.

A UKIP-ból a szélsőjobboldali Nemzetek és Szabadság Európájához csatlakozott, szélsőjobboldali Janice Atkinson egyenesen az EU közös védelempolitikájával kötötte össze a katalán ügyet. A britek látják, hogy közös uniós hadseregre törekednek, és azt is, hogy az EU-ban hallgatnak a katalán eseményekről.

Vajon mi lesz akkor, ha Merkel asszony és Macron úr fegyverekre és tankokra teszi rá a kezét?

Jobb, ha a kiszivárgott hírekhez hasonlóan a brit kormány tényleg egy megállapodás nélküli kilépésre készül, és annak szurkol, hogy a manchesteri konferencia után Boris Johnson vagy a szintén kemény brexitet pártoló Jacob Rees-Mogg kerüljön a konzervatívok élére.

A brit konzervatívok csoportja (valószínűleg a manchesteri kongresszusuk miatt) egy olaszt állított ki vezérszónoknak. Később is csak egy viszonylag ismeretlen brit konzervatív képviselő, Julie Girling szólalt fel, aki szerint a UKIP és a szélsőjobb érdeke, hogy befuccsoljon a tárgyalás. A brit kormány viszont haladni akar, és nem szabadna makacskodni a kétszakaszos tárgyalással. Az EU kikötötte, hogy előbb a kilépési feltételekről kellene megállapodni, csak utána léphetnek át az egyeztetések második szakaszára, a jövőbeli kapcsolatok ügyére.

Nem haladtak eleget

A képviselőket nem igazán hatotta ezzel meg, mert nagy többséggel megszavaztak egy állásfoglalást, amely kitart a kétszakaszos megoldás mellett. Ha a jövő hetén se lesz áttörés, akkor egyelőre nem lehet továbblépni a jövőbeli kapcsolatok ügyére. Ebben az esetben a brexit után bennmaradó uniós tagországok vezetőinek el kell halasztaniuk az októberi 19-20-i találkozójukra tervezett döntésüket az esetleges továbblépésről. A brit miniszterelnöknek konrkétumokal kellene előállnia, figyelmeztettek.

Az Európai Parlament majd a tárgyalások végén szavaz a végső alkuról, de a tárgyalások menetébe hivatalosan nem szól bele. A britekkel az uniós kvázi-kormány, az Európai Bizottság főtárgyalója egyezkedik. Michel Barnier szintén felszólalt az ülésen, de ő is elégtelennek nevezte az eddigi előrelépést. Hangsúlyozta, hogy vannak pozitívumok, de továbbra is nagyok a véleménykülönbségek a felek között, különösen a pénzügyi rendezésről, ami „nem büntetés vagy váltságdíj, egyszerűen rendezni kell az elszámolásokat”.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.