Menekültelhelyezés: pénzelvonással büntetnék a renitens tagországokat

Ma reggel elfogadta az európai menekültügyi rendszer alapját képező dublini szabályok reformjával kapcsolatos álláspontot az Európai Parlament Állampolgári bel- és igazságügyi bizottság. Az EP-álláspont a svéd Cecilia Wikström által készített jelentésen alapul.

A dublini egyezmény szabályozza melyik EU tagállam felelős egy beérkező menekültstátusz kérelem elbírálásáért. A 2015-ös menekültválság utáni helyzet rávilágított a rendszer gyengeségeire, ennek ellenére, nincs egyetértés az uniós tagállamok között abban, hogy a rendszert hogyan változtassák meg. 

Készítői szerint a reformjavaslat a hétköznapokban és krízishelyzetekben is működőképes lehet. A lényege, hogy állandó és automatikus áthelyezési mechanizmust tartalmaz a menedékkérőknek, küszöbértékek nélkül.

Kikerült a reformjavaslatból az eredetileg javasolt 250 ezer eurós fejpénz javaslata, amelyet a befogadó ország kapott volna, viszont bekerült és meg is szavazták, hogy azt az országot, amelyik nem vesz részt a rendszerben, az EU a strukturális alapokon keresztül büntethesse. A svéd jelentéstevő ezzel kapcsolatban azt mondta, a Parlament jogi szolgálata megvizsgálta a javaslatot és megvalósíthatónak tartják.

A menedékkérő, amennyiben nincsen igazolható személyes kapcsolata valamelyik országgal vagy azért, mert családtagja él ott vagy mert korábban volt tartózkodási engedélye, esetleg ott tanult, akkor négy ország közül választhat, amelyikben kéri majd a menedékstátusza elbírálását. A javaslatban azért szerepel négy ország, hogy ezzel enyhíteni tudják a legtöbb kérelmet kapó országok terheltségét. Hogy melyik az a négy ország, amiből a menekültstátuszt kérelmező választhat, az folyamatosan változik a rendszeren belül.

Amennyiben a menedékkérelmet benyújtó megfelelt a belépő országban a biztonsági ellenőrzésnek, és a választott ország befogadta a kérelmét, onnantól kezdve már nem változtathat országot. Az elfogadott javaslat igyekszik ezáltal csökkenteni az unión belüli másodlagos migrációt.

Gál Kinga, a parlamenti bizottság alelnöke a szavazás után értékelte a helyzetet, szerinte a javaslattal Európa a vesztébe rohan:

Én elképzelhetetlennek tartom, hogy ez a javaslat ebben a formában megvalósuljon, és csak reménykedem az Európai Tanács tagjaiban, hogy megvan a józan eszük és megállítják ezt a folyamatot, különben a vesztünkbe rohanunk.

Niedermüller Péter, DK-s parlamenti képviselő szerint, aki szintén tagja a bizottságnak, jó irányba tett lépést a Parlament, mert nem lezár, hanem szabályoz utakat:

Lényeges lépést tettünk egy normális európai menekültpolitika kialakítására.

Cecilia Wikström az Eurológusnak nyilatkozva azt mondta, aki ezt a tervezetet nem szavazta meg, mert ettől Európát félti, az nem olvasta el rendesen a javaslatot.

Már rég feladtam a reményét annak, hogy a magyar kormány és politikusai értelmes vitát folytassanak a menekültkérdésről.

Wikström állítása szerint még soha ennyi egyeztetést – szám szerint 21-et – nem kellett szerveznie eddig, jelezve ezzel a téma nehézségét. A szavazás utáni sajtótájékoztatón úgy értékelte, jó megállapodás született aminek köszönhetően egy biztos tárgyalási pozícióval ülhetnek majd le az asztalhoz a Parlament képviselői, amikor a Bizottság és a Tanács készen állnak majd arra, hogy az ügyről lefolytassák a háromoldalú tárgyalásokat. Kevés a tagállamokat jobban megosztó kérdés van jelenleg ennél, amit az is jelez, hogy Wikström optimista forgatókönyve szerint jó, ha a 2019-es Európai Parlamenti választások előtt lezárhatják a kérdést.