Luca, Ottilia
2 °C
5 °C

Magyarországon teszteli az Unió erejét az Európai Parlament

K MTI20150122201
2017.12.06. 18:45

Csütörtök reggel nagy lesz a felhajtás az Európai Parlamentben: az egyik bizottságában Magyarországról és a magyar demokrácia állapotáról fognak vitázni Brüsszelben. Eddig még nem volt arra példa az Európai Unió történetében, hogy az alapszerződés hetes cikke alapján az Európai Parlament vizsgálatot folytatott volna azzal kapcsolatban, hogy egy tagországban érvényesülnek-e az uniós alapértékek. A magyar vizsgálatról való döntés után Lengyelországgal kapcsolatban novemberben fogadott el hasonló határozatot az EP.

Májusban úgy gondolták az Európai Parlament képviselői, hogy Magyarországon addigra megérett, pontosabban megromlott annyira a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok helyzete, hogy erről jelentést kell letenniük az Európai Tanács asztalára, amelynél az unió tagországainak vezetői foglalnak helyet. Éppen ezért az Európai Unióról szóló szerződés 7-es cikkelye alapján a képviselők e jelentés elkészítésére utasították akkor az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi (rövid nevén LIBE) Bizottságot.

A képviselők a holland zöldpárti politikust, Judith Sargentinit bízták meg a jelentés elkészítésével. Ő 2018 márciusában ismerteti majd a bizottság tagjaival jelentése tervezetét, amelyhez áprilisig nyújthatnak be módosító indítványokat. A jelentéshez a Kulturális és Oktatási, illetve az Alkotmány Ügyek Bizottságai biztosan készít véleményt, a Költségvetés-ellenőrzési Bizottság pedig jelezte, hogy szintén csatolna véleményt a szöveghez. A jelentésről az Európai Parlament plenáris ülése 2018 szeptemberében szavaz majd. Amennyiben a parlamentben 376 képviselő elfogadja majd a Sargentini által készített jelentést, a Tanács (tehát a tagországok vezetői) megállapíthatja, hogy Magyarország esetében fennáll-e az uniós alapértékek megsértésének kockázata és konkrét ajánlásokat fogalmazhat meg a magyar kormány számára annak érdekében, hogy javuljon a helyzet.

E menetrend egyik első állomása az a december 7-i nyilvános meghallgatás, amelyet a LIBE bizottságban tartanak, annak érdekében, hogy a képviselők első kézből tájékozódhassanak a magyar demokrácia állapotáról. Ezen részt vesznek és a képviselők kérdéseire válaszolnak majd:

  • Szijjártó Péter, külügyminiszter

Szíjjártó Péter a Külgazdasági és Külügyminisztérium vezetőjeként csakúgy, mint korábbi szerepeiben évek óta Orbán Viktor egyik leghűségesebb fegyverhordozója, aki mindig hűen, olykor a vezetőnél is harciasabban képviseli az Orbán-kormány politikáját. Az utóbbi hetekben  egyre többet cikkezik  arról a magyar sajtó, hogy Lázár János esetleges távozásával egy következő Fidesz-kormányban Szijjártó veheti át a Miniszterelnökség vezetését. Az erről szóló híreket Szíjjártó az újságírók fantáziájának tulajdonította, a velük szóba álló minisztériumi munkatársakat pedig a maga szelíd módján több munkával  fenyegette meg .

  • Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság elnöke

A Magyar Helsinki Bizottságot 1989-ben alapították azzal a céllal, hogy segítséget nyújtsanak menekülőknek, fogvatartottaknak és a hatósági erőszak áldozatainak. A szervezetet a magyar kormány nyilatkozataiban és tetteiben is az egyik legfőbb ellenfelének tekinti. Hosszú évek óta stratégiája a kormánynak, hogy politikai szerepbe kényszerítse azokat a nem kormányzati szervezeteket (NGO-kat), amelyek szakmai-jogi alapon kritizálják a kormány tevékenységét. Munkája miatt  a Helsinki Bizottság számtalanszor került szembe bíróságokon is a mindenkori kormány képviselőivel, az utóbbi években elsősorban a magyar hatóságok menekültekkel szemben tanúsított, nemzetközi jogot sértő magatartása miatt. A Helsinki egyike azon szervezeteknek, amelyik nem vetette alá magát a civil szervezetek gazdálkodásáról szóló, idén elfogadott törvénynek, amely miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben.

  • Polyák Gábor, a Pécsi Tudomány Egyetem docense, a Mérték médiaelemző műhely vezetője

A Mérték médiaelemző műhelyt 2011 decemberében hozták létre az Open Society Institute (OSI) támogatásából, eredetileg azzal a céllel, hogy a médiapiaci folyamatokat és az akkor, az új médiaszabályozás részeként nemrég megalakult Médiatanács munkáját elemezzék. A kutatóműhely azóta számos más a média területére vonatkozó tevékenységet is folytat, nemrég mutatták be app-jukat, amelyen keresztül a felhasználók  láthatják, hogy a közösségi média hogyan befolyásolja a hozzájuk eljutó információk torzulását, illetve milyen szerepe van a felhasználóknak az álhírek terjedésében. 

  • Szánthó Miklós, az Alapjogokért nevű kormányzati civil szervezet vezetője

Szánthó Miklósról és szervezetéről éppen kedden jelent meg cikk az indexen, amelyben a kormányzat által létrehozott álcivil szervezeteket mutatta be. A 2013-ban, a Fidesz pártalapítványának támogatásaiból alapított szervezetet éppen az olyan eseményekre találták ki a Fidesz-kormány agytrösztjei, mint amilyen a csütörtöki EP bizottsági meghallgatás. Szánthó Miklós akkor és ott szólal meg, amikor alkotmányügyi kérdésekben védelembe kell venni a kormányt és intézkedéseit, ami nagyjából abban merül ki, hogy egy látszólag nem kormányzati szereplő ugyanazt mondja a médiában, mint a kormány.

Az Alapjogokért Központ rámutatott például arra, hogy tévedett az Európai Unió Bírósága a kvótaperben hozott ítéletével, az alapjogért végzett tevékenységének fontos része hogy megtámadta a korrupcióellenes népszavazási kérdést a Kúriánál, és amikor a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elítélte az országot egy menekültügyi kérdésben, azt is javasolta, hogy Magyarország lépjen ki az emberi jogi egyezményből.

A meghívottak között korábban szerepelt a Velencei Bizottság képviselője is. Az Európa Tanács mellett működő független alkotmányjogi szakértőket tömörítő szervezet végül nem vesz részt a parlamenti meghallgatáson, mint azt a szervezettől megtudtuk, másnap pénteken kezdődik éves tanácskozásuk, ami miatt nem tudtak szakértőt küldeni Brüsszelbe.

A LIBE legutóbb februárban tartott közmeghallgatást Magyarországról, akkor a kormányt Trócsányi László képviselte és a média függetlensége, a menedékkérők őrizetbe vétele, a civil szervezetek vegzálása volt terítéken az Európai Parlamentben.

(Borítókép: Az emberi jogok magyarországi helyzetéről tart meghallgatást az Európai Parlament Állampolgári Jogi Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) Brüsszelben 2015. január 22-én. (fotó: Arnaud Devillers  / Európai Parlament / MTI)

Szóljon hozzá az EUrologus  Facebook-oldalán!

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.