Pandora, Gabriella
7 °C
14 °C

Sorosozással várja a mai brüsszeli meghallgatást a kormány

2017.12.07. 09:16 Módosítva: 2017-12-07 10:10:49

Ma tart meghallgatást az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) a jogállamiság magyarországi helyzetéről. Eddig még nem volt arra példa az Európai Unió történetében, hogy az alapszerződés hetes cikke alapján az Európai Parlament vizsgálatot folytatott volna arról, hogy egy tagországban érvényesülnek-e az uniós alapértékek. 

A nyilvános ülésen Szijjártó Péter külügyminisztert, Pardavi Mártát, a Magyar Helsinki Bizottság elnökét, Polyák Gábort, a Pécsi Tudományegyetem docensét, a Mérték médiaelemző műhely vezetőjét és Szánthó Miklóst, az Alapjogokért nevű kormányzati álcivil szervezet vezetőjét hallgatják meg.

Az esemény jelentőségét a kormányzati kommunikáció a szokásos sorosozással próbálja kisebbíteni. Például Bakondi György,  a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a Kossuth rádió 180 perc című műsorában kijelentette:  az ülésen „Soros György partnerei hallgatják meg a milliárdos által finanszírozott szervezetek képviselőit.” A főtanácsadó szerint  pikáns helyzet áll majd elő, hiszen a bizottságban többen is ülnek azok közül, akik rajta voltak „a Soros György által mozgatott” brüsszeli politikusokról kiszivárgott listán.

Hídvégi Balázs, a Fidesz kommunikációs vezetője december 6-án azt mondta: „Soros brüsszeli emberei csütörtökön ismét Magyarországra támadnak. (...) Ez a meghallgatás nem más, mint egy újabb politikai nyomásgyakorlási eszköz Magyarország ellen". Hídvégi azt is megmondta előre, mi fog történni az ülésen: Hetet-havat összehordanak majd, hogy büntessék Magyarországot azért, mert szembemegy az erőltetett bevándorlással.”

Az Európai Unióról szóló szerződés 7-es cikkelye alapján a képviselők azért kezdeményezték a meghallgatást, mert úgy látják, a magyarországi alapjogok helyzete alapján fennáll az uniós alapértékek megsértésének kockázata. Az állásfoglalásban a képviselők a következőket kérik:

  • a LIBE készítsen különjelentést az EP plenáris ülésének Magyarországról;
  • felszólítják a magyar kormányt, hogy helyezze hatályon kívül a menedékkérőkkel és civil szervezetekkel kapcsolatos szabályokat szigorító törvényeket;
  • felszólítják a magyar kormányt, állapodjon meg az amerikai hatóságokkal a CEU ügyében, hogy az egyetem továbbra is szabadon működhessen Budapesten;
  • felszólítják a Bizottságot, hogy szigorúan ellenőrizze az uniós források magyar kormány általi felhasználását.

A képviselők a holland zöldpárti politikust, Judith Sargentinit bízták meg a jelentés elkészítésével. Ő 2018 márciusában ismerteti majd a bizottság tagjaival jelentése tervezetét, amelyhez áprilisig nyújthatnak be módosító indítványokat.

A jelentésről az Európai Parlament plenáris ülése 2018 szeptemberében szavaz majd. Amennyiben a parlamentben 376 képviselő elfogadja majd a Sargentini által készített jelentést, a Tanács (tehát a tagországok vezetői) megállapíthatja, hogy Magyarország esetében fennáll-e az uniós alapértékek megsértésének kockázata, és konkrét ajánlásokat fogalmazhat meg a magyar kormány számára annak érdekében, hogy javuljon a helyzet.

A magyar vizsgálatról való döntés után Lengyelországgal kapcsolatban novemberben fogadott el hasonló határozatot az EP.

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.