Kevesebbet kell asztalt borogatni, és többet beszélgetni

„Az Európai Unió kicsit kaotikusnak tűnhet, de nagyon fontos viták zajlanak itt, amelyekben érdemes részt venni. Kevesebbet kell asztalt borogatni, és többet beszélgetni” – foglalta össze Gyöngyösi Márton, a Jobbik májusban megválasztott EP-képviselője, hogy néhány hét után hogyan látja belülről az Európai Parlamentet. Ez egy olyan fórum, ahol európai ügyek iránt érdeklődő, egymás felé alapvetően nyitott politikusok jönnek össze, és elsősorban arra való, hogy a saját országuk érdekeinek előmozdítására kapcsolatokat építsenek benne, magyarázta az EUrologusnak.

Gyöngyösi Márton

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Gyöngyösi Márton közgazdász, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnökhelyettese. Gyermekkorát Egyiptomban, Irakban, Afganisztánban és Indiában töltötte, Dublinban és Nürnbergben járt egyetemre. 2010-ig nemzetközi cégeknek dolgozott adótanácsadóként és adószakértőként Írországban és Magyarországon.

2006 óta vesz részt a Jobbik munkájában, 2010-ben szerzett először országgyűlési mandátumot. Az elmúlt években a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának volt a tagja, és a strasbourgi Európa Tanács parlamenti közgyűlésében is képviselte Magyarországot és a Jobbikot.

A nagy tagállamok: Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország és egyelőre Nagy-Britannia is látványos előnyben vannak, amikor az érdekeik érvényesítéséről van szó, mert nagyobb a gazdasági erejük, a diplomáciai súlyuk, és mert egyszerűen nagyobb létszámmal vannak jelen az Európai Parlamentben. „Nem mindegy, hogy egyedül van az ember, hármasban, vagy adott esetben hetven-nyolcvan honfitársával” – mondta Gyöngyösi Márton. Feltűnő, hogy az új EP megalakulása után ezek a nagy országok le is osztották egymás között a fontos vezető pozíciókat.

Egy kis ország képviselőinek is van azonban keresnivalójuk itt, ha be tudják azonosítani a számukra fontos nemzeti ügyeket, és ezek mentén koalíciókat és ideológiai törésvonalakon átnyúló szövetségeket építenek. A Jobbik politikusa szerint ez a legfontosabb feladata egy EP-képviselőnek. 

Számára az egyik ilyen ügy az európai bérfelzárkóztatás, amihez úgy látja, hogy országtól és politikai csoporttól függetlenül komoly szövetségeseket lehet megnyerni. A másik pedig a nemzetiségek önkormányzatiságának, önrendelkezésének, autonómiájának kérdése. Az Európai Néppárt frakciójában ülegy dél-tiroli képviselő, a Zöldek/Európai Szabad Szövetségnél, az Európai Egyesült Baloldalnál és a szociáldemokratáknál pedig a katalánok, a skótok és egy wales-i politikus.

„Meg lehet őket keresni, és a magyar székely autonómia, a kárpátaljai autonómia vagy egyéb magyar nemzeti közösségek autonómia törekvéseit elő lehet mozdítani ilyen kapcsolatokon keresztül.” Hozzátette: ilyen a migráció kérdése is. „Azoknak, akik hozzánk hasonlóan gondolkodnak ebben a kérdésben, szövetséget kell kínálni, vagy koalíciókat kell kiépíteni ügyek mentén. Erre tökéletesen alkalmas az Európai Parlament.”

A magyar kormány feláldozza a kapcsolatépítést a kommunikációért

„Mi magyarok sokszor szeretünk minden bajunkért másokat hibáztatni, és gyakran gondoljuk, hogy amikor a világ nem érti a problémáinkat, akkor az gonosz kívülállók összeesküvése ellenünk, holott lehet, hogy bennünk van a hiba, és még nem foglalkoztunk eleget azzal, hogyan magyarázzuk el, adhatjuk elő megfelelően a saját elképzeléseinket” – vázolt föl egy félreértést Brüsszellel kapcsolatban Gyöngyösi Márton. Ennél nagyobb baj viszont, hogy a magyar diplomácia is így gondolkozik, legalábbis ezt tapasztalta az Országgyűlés külügyi bizottságában és az Európa Tanács közgyűlésének korábbi küldöttjeként.

„Teljesen rossz elképzeléseink vannak a világról – mondta. –

A világ minden népe érvényesíteni szeretné az érdekeit, kicsik és nagyok egyaránt. Mi nem vagyunk a legkisebbek között, de azért közepes méretű országként is nagyon sok energiát kell belefektetnünk, hogy elmagyarázzuk az álláspontunkat, hogy mi miért gondolkozunk másképp, például a migrációról, mi az, ami miatt Magyarországon kialakulhattak bizonyos beidegződések, vagy fóbiák.”

„Ehelyett szörnyülködve tapasztaltam nem egyszer – idézte föl, – hogy több évtizede diplomáciai területen mozgó kormánypárti képviselők miként magyarázzák teljes komolysággal, ellenben rettenetes angolsággal a Hihetetlen magazin összeesküvés elméleteire hajazó Soros-tervet értetlenkedő külföldi delegációknak. Ez erősen kontraproduktív.”

Amit ehelyett elmondhatnának a magyar képviselők, az az, hogy a magyar álláspont nem azért olyan amilyen, mert mi a Marsról pottyantunk ide, „hanem mert az ezeréves történelmünk arra predesztinál bennünket, hogy így lássuk a világot, így lássuk Oroszországot, Kínát, Afrikát, Nyugat-Európát – fejtette ki a képviselő. – Minél többet beszélgetünk, és minél hitelesebben képviseljük a saját álláspontunkat, annál könnyebben fogunk tudni szövetségeseket találni.” 

Amikor a magyar külügyminiszer megvétóz egy EU és Afrika közötti egyezményt a migrációról, vagy az Európa Tanácsban a magyar kormánypárt küldöttjei Azerbajdzsánnal együtt szavazva elutasítják azt a jelentést, amelyik a máltai újságírónő meggyilkolását akarja felgöngyölíteni, az pont a másik irányba hat, és rombolja a hitelességünket. Az ilyen akcióknak a kommunikáció, a pillanat uralása a célja, de aláássa a hosszútávú építkezést. És ahhoz vezet, hogy amikor egy komoly, számunkra létfontosságú ügyben szeretnénk föllépni, meg sem hallják a szavunkat. Ennek lehet az az eredménye, hogy Magyarország nem képes megértetni az Európai Unióval, amelynek az alapértékei közé tartozik az anyanyelvű oktatás és a kollektív jogok gyakorlása, hogy az Ukrajnában meghozott oktatási törvény és nyelvtörvény miért elfogadhatatlan.”

Az Európai Parlamentben a plenáris ülésen csak kinyilatkoztatások vannak, a munka nagy része nem látványos, és nem lehet kiposztolni. „Kávézókban, fogadásokon, éttermekben, terített asztal mellett, bárokban, kávék mellett zajlanak azok az informális beszélgetések, amelyek megalapozzák a kapcsolatokat” – árulta el Gyöngyösi Márton.

Szóba se jött, hogy Le Pen és Salvini frakciójába üljön be

A kapcsolatépítésben persze segít, ha egy EP-képviselő tagja az egyik frakciónak. Gyöngyösi Márton egyelőre független, azt mondta: nehezen találna olyan frakciót, amelyikbe hézagmentesen tudna illeszkedni. Az Európai Konzervatívok és Reformerek frakcióban túlságosan baloldalinak tartják, amiért a bérfelzárkóztatás része a programjának, más képviselőcsoportokban viszont túlságosan jobboldalinak számít. Az Európai Néppárt valódi lehetőség lenne számára, de csak akkor, ha a Fideszt előbb kizárják onnan.

Az viszont szóba sem került, hogy Marine Le Pen és Matteo Salvini pártjának frakciójába, az idén jelentősen kibővült, bevándorlásellenes, jobboldali „Identitás és Demokráciába” lépjen be. „Néhány képviselőjüket ismerem, de intézményes kapcsolat soha nem jött létre köztünk – mondta Gyöngyösi Márton. Hozzátette: akik a Jobbik múltjából adódóan arra gondolnának, hogy kiváló a kapcsolatuk az európai radikális jobboldallal, azok tévednek. „Régen is távol álltunk egymástól, ma viszont egy világ választ el tőlük, még hogyha felületes szemlélők szeretnek is minket egy kategóriába sorolni.”

2015-ben, amikor megalakult ez a frakció, a képviselőcsoport mindkét erős alapító pártjábólazt nyilatkozták az EUrologusnak, hogy nem volt terítéken a Jobbik felvétele. Marine Le Pen francia Nemzeti Tömörülése az idei választás után még több mandátumot nyert az EP-ben, Geert Wilders holland Szabadságpártja viszont kiesett a képviselő-testületből.

Az Európai Parlament írott és íratlan szabályai szerint egyébként nem csorbulhatnak egy képviselő jogai azért, mert nem tagja valamelyik frakciónak, mondta Gyöngyösi Márton. Ezért kerülhetett be ő is a külügyekkel és a nemzetközi kereskedelemmel foglalkozó szakbizottságokba, amelyekbe a tapasztalata és a végzettsége alapján jelentkezett. „Nyilván ettől függetlenül sokkal nagyobb presztízst jelent egy frakcióban való részvétel. Ezért is törekszem arra, hogy ez megtörténhessen a következő évek folyamán” – tette hozzá. A ciklus közben is bármikor be lehet lépni egy frakcióba, és lesznek is mozgások a parlamentben, legközelebb akkor biztosan, amikor a brexit után hetvenhárom brit képviselő távozik a házból.    

Az uniós támogatásokból a béreket fejlesszük

Szerinte leginkább arra kellene koncentrálnia az Európai Uniónak a következő években, hogy az EU-n belül és kívül is stabilitást teremtsen. Az unión belül úgy, hogy átalakítják a támogatások rendszerét. „A kohéziós politikának az kellene, hogy legyen a legfontosabb célkitűzése, hogy felzárkóztathassuk a béreket, nem az, hogy minden elnéptelenedett faluban legyen EU-kompatibilis játszótér, vagy az Alföldön kilátó” – mondta. Így lehetne elérni, hogy ne költözzenek Nyugat-Európába a magyarok gazdasági kényszerből.

A kivándorlás miatt elképesztő munkaerőhiány keletkezett, és a kormány ezt úgy kezeli, hogy elkezdte szisztematikusan betelepíteni Magyarországra a munkaerőt Ukrajnából, Törökországból, Mongóliából – magyarázta Gyöngyösi Márton. Méghozzá azért, mert csapdába került: alapvetően arra építette a gazdaságpolitikáját, hogy alacsony bérekkel, a rabszolgatörvénnyel, alacsony társasági adókkal bevonzza a külföldi tőkét. „Csak már nincs elég munkaerő ahhoz, hogy az összeszerelő üzemeket működtessék. Hogyha ezt középtávra kivetítjük, és hozzáadjuk a demográfiai folyamatokat, az elöregedést, akkor ez egy nagyon kilátástalan helyzetbe sodorhatja Magyarországot.”  

Az Európai Unión kívüli stabilitáshoz át kell gondolni az EU segélyezési politikáját, mert a mostani hozzáállás nem segíti Afrika fölzárkózását sem. Az pedig, hogy nincs egységes európai külpolitika, nagyon megnehezíti a béke megteremtését Európa határainál. 

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!