Járhassanak iskolába a veszélyhelyzetben élő gyerekek
Egy új EU-s javaslat szerint 2019-ig az uniós humanitárius segélyek négy százalékára bővítenék a veszélyhelyzetben vagy elhúzódó válságokban élő gyerekek oktatására elkülönített pénzt.
Az Európai Parlament csütörtöki állásfoglalásában támogatta az ötletet. A képviselők felszólították a menekülteket elszállásoló országokat: „biztosítsák, hogy a menekült gyermekek teljes mértékben hozzáférjenek az oktatáshoz, és amennyire lehetséges, segítsék elő a nemzeti oktatási rendszerekbe való beilleszkedésüket és befogadásukat”.
A nemzetközi donorokat arra kérték, hogy a menekültválságra adott összegek esetében részesítsék előnyben az olyan programokat, amelyek a menekült gyerekek bevonását és lelki támogatását, illetve a nagyobb fokú beilleszkedés érdekében a helyi nyelv tanítását célozzák.
A képviselők hangsúlyozták: a menekültközösségekben élő 12 és 20 év közötti fiatalok lehetőségei nagyon korlátozottak, ugyanakkor ők az első számú célpontjai a fegyveres konfliktusokba katonát toborzóknak. A tanulás csökkenti annak esélyét, hogy a fiatalok szélsőséges eszmék hívévé váljanak, emelték ki.
Egymilliárd gyermek él válságzónákban
Az ENSZ becslései szerint egymilliárd gyerek él válságzónákban világszerte. Közülük 250 millió az öt év alatti, akik semmilyen oktatásban nem részesülnek. A veszélyhelyzeteknek leginkább kitett, ezért az iskolába járást nagy valószínűséggel megszakító 3 és 15 év közötti gyerekek (beleértve a menekülttáborokban élőket) számát 65 millióra becsülik, míg válság sújtotta országokban mintegy 37 millió általános és középiskolás diák már egyáltalán nem jár iskolába. A válsághelyzetek kezelése során még mindig az oktatás a legelhanyagoltabb terület, hiszen a humanitárius segélyek pusztán két százalékát fordítják e célra.
Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
