Árpád
-1 °C
9 °C

Az Európai Parlament az EU-török megállapodás részleteire kíváncsi

2016.03.09. 13:48 Módosítva: 2016-03-09 14:40:29
Nem szabad a menekültkérdést összekötni a török csatlakozási tárgyalások, és az EU-ba utazó török állampolgárok vízummentességének a kérdésével, mondták a képviselők.

Európai parlamenti képviselők szerdán az EU vezetői és Törökország által a bevándorlási és menekülthullám kezelésére kötött megállapodás részleteit követelték, aláhúzva, a nemzetközi menekültjogi szabályok betartásának fontosságát. A Tanács és a Bizottság részvételével tartott plenáris vitán a legtöbb képviselőcsoport vezetője leszögezte, hogy nem szabad a menekültkérdést összekötni a török csatlakozási tárgyalások, és az EU-ba utazó török állampolgárok vízummentességének a kérdésével.

Az európai állami vezetők hétfői ülésén azonban pontosan egy ilyen megállapodás részletei körvonalazódtak. Itt írtunk róla, hogy milyen kérésekkel állt elő a török kormány azért cserébe, hogy szabályozzák az Európa felé tartó bevándorlást.

A török sajtószabadságot érő fenyegetések, a Zaman napilap hatóságok általi lefoglalása, valamint a kurd kisebbséggel szembeni török bánásmód is téma volt a Tanácsot képviselő holland miniszter, Jeanine Hennis-Plasschaert és Valdis Dombrovskis bizottsági alelnök részvételével tartott vitán.

Niedermüller Péter: elfogadhatatlan kompromisszumok

„A hétfői EU-török csúcs látszólag megfelelő alapot kínál a menekültválság rendezésére. A lényegi döntések azonban a március 17-18-i tanácsi ülésre maradtak” – mondta felszólalásában Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció képviselője. Nehéz döntések következnek, figyelmeztetett. „Görögországot meg kell segíteni, de a Törökországgal kötendő egyezmény elfogadhatatlan kompromisszumokat követel meg. Elsősorban azért, mert hiányzik a politikai bátorság szembeszállni a szélsőséges, populista politikusokkal és az önző tagállamokkal, amelyek folyamatosan, tudatosan és szisztematikusan gátolják a közös európai menekültügyi politikát.”

„Nincs más út, mint a befogadás, a menedékkérők szolidáris elosztása a tagállamok között, és a társadalmi integráció. Működtetni kell a közös európai rendszert, és nem kell elvtelen megállapodásokat kötni, mert az nem jelent hosszú távú megoldást. Az Európai Unió sorsa nem lehet a bezárkózást hirdető, kerítéseket építő, idegengyűlölő szélsőjobboldali politika foglya” – szögezte le Niedermüller.

Morvai Krisztina: mi a nagy változás?

Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselője azt kérte az EU Tanács elnöksége nevében jelenlévő holland védelmi minisztertől, Jeanine Hennis-Plasschaerttől, hogy tisztázza: arról szól-e a körvonalazódó megállapodás, hogy ezentúl az EU csak azoknak engedi meg, hogy letelepedjenek a területén, akik háború-sújtotta országokból érkeznek, és más menekülteknek nem?

A jobbikos képviselő egy hétfőn elfogadott parlamenti jelentés kapcsán már korábban arról beszélt, hogy az európai uniós döntéshozók stratégiát váltottak és  és olyan új „megoldást” találtak ki, amely a végtelenségig tágítaná azon személyek körét, akik menedékjogra jogosultak az Európai Unióban.

A Mary Honeyball angol szocialista képviselő nevével fémjelzett jelentés legfontosabb rendelkezése alapján minden olyan országból, ahol a nők hátrányos megkülönböztetésben részesülnek, a lányoknak és nőknek joguk lenne az Európai Unióban a menedékjogra, foglalta össze közleményében Morvai Krisztina.

Hennis-Plasschaert nem adott közvetlen választ a kérdésre, így reagált: „Nem egyszerűen az a cél, hogy megállítsuk a menekülteket. Az a cél, hogy áttérjünk a szabálytalan, kontrollálatlan bevándorlásról a kontrollált bevándorlásra. Nem bocsátjuk áruba az értékeinket, nincs szó csereberéről.” Aztán visszakérdezett: „Gondolják, hogy a mostani helyzet, amelyben embereket arra kényszerítenek, hogy lélekvesztőkön átkeljenek a tengeren, megfelel a nemzetközi jognak?” Nem a bevándorlók az ellenség, hanem az embercsempészek, mondta végezetül.

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.