Az iszlámellenességre fókuszál az AfD

A párt április végén tartandó programalkotó kongresszusáról a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című lap azt írta, hogy az AfD az "iszlámellenességet" kívánja a program középpontjába helyezni. Az egyik alelnök, Beatrix von Storch európai parlamenti képviselő pedig a lapnak azt mondta, hogy "az iszlám egy politikai ideológia, amely nem egyeztethető össze az alaptörvénnyel".

Egyebek között hozzátette, hogy Németországban meg kell tiltani a test egészét takaró muzulmán női öltözékek nyilvános viselését és a minaretek építését, és be kell tiltani a müezzinek tevékenységét, mert szövegeikben megjelenik az az elem, hogy Allahon kívül nincs más isten.

Kiemelte, hogy ugyan "sok muzulmán ember tartozik Németországhoz, de az iszlám nem tartozik Németországhoz".

A párt egy másik alelnöke, Alexander Gauland úgy vélte, az iszlám nem tekinthető ugyanúgy vallásnak, mint a katolikus vagy a protestáns kereszténység, mert szellemiségének része az "állam meghódítása", ezért "Németország iszlamizációja veszélyt jelent". A politikus a FAS-nak nyilatkozva kiemelte, hogy az iszlám "idegen test" egy olyan "keresztény-laicista" államban, mint Németország, bár nem kell "feltétlenül" megtiltani a muzulmán templomok építését.

ZMD: Nem az iszlám, hanem az AfD alkotmányellenes

Az AfD-s vezetők nyilatkozatait hétfőn széles körben bírálták. A Németországi Muzulmánok Központi Tanácsának (ZMD) elnöke, Aiman Mazyek úgy vélte, a náci diktatúra óta most először működik Németországban párt, amely "egy egész vallási közösséget hiteltelenít és létében fenyeget". Hozzátette, hogy szerinte az AfD igyekszik meglovagolni az iszlámellenes hullámot, tevékenysége azonban nem az iszlám, hanem Németország demokratikus berendezkedése ellen irányul. A párt csupán eszközként használja az iszlámot a szabadságon és a demokrácián alapuló berendezkedés felszámolását célzó erőfeszítéseihez, és "nem az iszlám, hanem az AfD alkotmányellenes" - mondta a ZMD elnöke.

Steffen Seibert kormányszóvivő berlini tájékoztatóján kérdésre válaszolva az AfD nevének említése nélkül kifejtette, a kormánynak nem feladata formálódó pártprogramokat elemezni, az azonban mások mellett Christian Wulff volt szövetségi elnök állásfoglalásai alapján is vitathatatlan, hogy az iszlám Németországhoz tartozik. Hozzátette, hogy a német alaptörvény negyedik paragrafusa garantálja a szabad vallásgyakorlást.

Az AfD-s vezetők nyilatkozatait a Bundestag valamennyi pártja igen élesen bírálta. A CDU/CSU jobbközép pártszövetség részéről úgy vélték, az AfD az alaptörvénnyel összeegyeztethetetlen, szélsőséges eszmék hirdetésébe kezdett. A CDU/CSU-val kormányzó szociáldemokraták (SPD) szerint az AfD tovább erősíti a muzulmánokkal szembeni alaptalan előítéleteket, hiszen a muszlimok 90 százaléka hűséges a német alkotmányhoz, a párt azonban 10 százalék tevékenysége alapján az egész közösséget megbélyegzi.

A nagyobbik ellenzéki párt, a Baloldal szerint az AfD iszlámkritikus megnyilvánulásai "szellemi gyújtogatást" jelentenek. A Bundestag másik ellenzéki pártja, a Zöldek szerint az AfD általánosító módon ellenségként állítja be a muzulmánokat, hogy szavazókat szerezzen, és a vallásszabadság megkérdőjelezésével elrugaszkodott a jog talajáról.

A Bundestagról lecsúsztak, az EP-választáson hét százalékot hoztak

A 2013 tavaszán alakult AfD kezdetben az euróövezeti államadósság-válság kezelésének elutasítására összpontosított, és csak kevéssel maradt el a Bundestagba bejutáshoz szükséges 5 százaléktól a 2013 őszén tartott választáson, de a 2014-es EP-választáson már 7 százalékos eredményt ért el, és az alapítása óta tartott valamennyi tartományi törvényhozási választáson átlépte az 5 százalékos küszöböt. Az AfD így esélyt szerzett arra, hogy tényezővé váljon az országos politika jobboldali térfelén. Ez kihívás a CDU/CSU konzervatív pártszövetségnek, amely fennállása óta arra törekedik, hogy tőle jobbra ne vesse meg a lábát számottevő erő.

A belső harcok miatt azonban az AfD népszerűsége 2015 tavaszára visszaesett, majd a konzervatív-liberális irányzat vezetői távoztak a pártból. Az AfD támogatottsága 2015 nyarától a menekültválság elmélyülésével párhuzamosan ismét emelkedésnek indult. Az idén márciusban Baden-Württembergben és Rajna-vidék-Pfalzban a harmadik helyen végeztek - a szavazatok 15,1, illetve 12,6 százalékával - a helyi törvényhozási (Landtag-) választáson, a szász-anhalti Landtag-választáson pedig eddigi legnagyobb sikerüket érték el, 24,2 százalékkal a tartomány második számú politikai erejévé léptek elő.

A párt országos választói támogatottsága jelenleg a különböző mérések alapján 10 és 14 százalék között van. A 82 milliós Németországban nagyjából 4-4,5 millió muszlim él, többségük szunnita török. Tavaly a menekülthullám révén valószínűleg több mint félmillióval nőtt a muszlimok száma az országban.