A One World fesztiválon az Európai Parlamentben két emberi jogi témájú filmet vetítettek és beszélgetést szerveztek az alkotókkal. A My Jihad dokumentumfilm arról szól, hogyan lehet megelőzni a Belgiumban élő fiatalok radikalizálódását. A Haunting History című film egy dél-szudáni jogász küzdelmét mutatja be, aki a békekötés után próbálja átalakítani és fejleszteni az ország jogi rendszerét.
Az eseményt Ulrike Lunacek (zöldpárti, osztrák), az EP alelnöke nyitotta meg. A beszélgetésen szó volt arról, hogy mit jelent pontosan a dzsihád fogalma, mit lehet tenni a radikalizáció ellen és milyen a nők helyzete az iszlám vallású államokban.
Rudi Vranckx, a My jihad című dokumentumfilm alkotója elmondta, mintegy 550 fiatal hagyta el Európát és ment Szíriába: „Nagyon csodálkoztam, hogy egészen a Charlie Hebdo elleni támadásig sem a média, sem a politikusok nem beszéltek ezeknek a fiataloknak a családjával”.
Syed Kamall (konzervatív-reformer, brit) arról beszélt, hogy a radikalizációnak számos oka lehet: az identitáskeresés, a fiatalokat valamilyen bántalmazás érte, új célt keresnek az életükben, csak kalandra vágynak, vagy úgy érzik, hogy a nyugati országokban nehéz jó muszlimként, a vallásnak megfelelően élni. „A probléma az, hogy ezekben az esetekben a vallás sokszor nem ok, hanem kifogásul szolgál” - mondta az EP-képviselő.
Taslima Nasreen Szaharov-díjas bangladesi író egyetértett azzal, hogy a radikalizálódásnak vannak társadalmi okai, azonban hozzátette: „Sokan a muszlimok közül a Koránból vett részekre alapozva lesznek erőszakosak, vagy terroristák”. Az írónő szerint „egyre több szabad gondolkodó van a muszlim államokban, de ha felemelik a hangjukat az iszlám vallás bizonyos tételei ellen, akkor bebörtönzik, megölik őket, vagy elüldözik az országból”.
Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
