Huba
17 °C
33 °C

Átvették az EP díját az az Iszlám Állam áldozatait segítő aktivisták

2016.12.13. 17:17
Nádia Murád és Lámia Adzsi Bassár, az Iszlám Állam szexuális rabszolgatartásának túlélői átvették a Szaharov-díjat Strasbourgban.

Nádia Murád és Lámia Adzsi Bassár

Mindkét díjazott az észak-iraki Kocsó faluból származik, ahol 2014 nyarán mészárlást hajtott végre az Iszlám Állam. A nőket és gyermekeket elhurcolták és szexuális munkára kényszerítették. Nádia Murád 2014 novemberében, Lámia Adzsi Bassár pedig 2016 áprilisában szabadult ki a dzsihádista szervezet fogságából. Mindketten Németországban élnek, és az Iszlám Állam áldozatai, valamint a jazidi közösség megsegítéséért dolgoznak.

 „Az Iszlám Állam (IÁ) több mint 3500 gyermeket és nőt ejtett túszul és tart fogva rabszolgaként. Ezek az emberek naponta ezerszer meghalnak” - mondta Lámia Adzsi Bassár a Szaharov-díj december 13-i átadóján. A jazidi nőt négyszer adta el a terrorszervezet.

Lámia Adzsi Bassár elmondta, hogyan sérült meg, amikor megszökött a dzsihádista szervezet karmaiból és menekülés közben felrobbant mellette egy akna. A balesetben gyermekkori barátja és egy másik fiatal lány életét veszítette. „Az egyik barátommal és egy kilenc éves lánnyal el tudtunk menekülni, de mielőtt védett helyre értünk volna, a barátom, Kathrin véletlenül egy taposóaknára lépett, ami felrobbant, és az utolsó, amit hallottam a halálsikolyuk volt. Ez volt a leborzasztóbb dolog, amit életemben hallottam”.

„Hiszem, hogy az áldozatok szószólója lehetek. A Szaharov-díj óriási erőt ad nekem, ezért döntöttem úgy, hogy azok hangja leszek, akik nem tudnak szólni” - mondta beszédében.

„Választanunk kellett: meghalunk, vagy áttérünk az iszlámra. Nem kérdés, hogy az Iszlám Állam tömeges népirtást hajtott végre. Ez a népirtás azonban nemcsak a gyilkolásról szólt, hanem az is a célja volt, hogy a nőket rabszolgává tegye és a gyerekeket is elvigye” – beszélt az EP-képviselőknek Nádia Murád arról a napról, amikor a terrorszervezet a családja nagy részét megölte, őt pedig elvitte szexuális rabszolgának. „Mára a közösség szétmorzsolódott a népirtás súlya alatt” – mondta az aktivista, aki nemzetközi védelmet kért a jazidi közösségnek, mert az Irakban élő félmillió tagjuk az képviselőik a Közel-Keleten.

Lámia Adzsi Bassárral együtt védelmi zónák létrehozását kérte saját és mások kisebbségeinek is Irakban. Az aktivisták szerint ha ez nem lehetséges, akkor Európa befogadhatná a jazidi közösséget. „Úgy tekintünk Európára, mint az emberiesség szimbólumára, és erre rá is szolgál. Európa továbbra is példa kell, hogy maradjon az egész világ számára, és példaként kell szolgáljon a különböző népek és kultúrák együttélésére is” - mondta Nádia Murád.

Szaharov-díj

A gondolatszabadságért adományozott Szaharov-díjat az Európai Parlament ítéli oda minden évben. A díjat 1988-ban alapították, és azokat a személyeket vagy csoportokat tüntetik ki vele, akik, vagy amelyek az emberi és alapvető jogok védelme érdekében munkálkodnak. A díjhoz 50 ezer euró jutalom is jár.

 A Szaharov-díj átadásán a másik két döntőst, Can Dündar bebörtönzött török újságírót, a Cumhuriyet napilap volt főszerkesztőjét és Musztafa Dzsemiljev volt ukrán országgyűlési képviselőt, a krími tatárok Medzsliszének (a tatár parlament) egykori vezetőjét is köszöntötték.

Az EP elnöke a tavalyi díjazott Raif Badawi bebörtönzött szaúdi blogger azonnali szabadon engedését kérte a szaúdi hatóságoktól, és bemutatta Lámia Adzsi Bassár öccsét aki másfél évet töltött egy menekülttáborban és tegnap találkozott először a nővérével.

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.