Natália
-3 °C
7 °C

Csak minden 10. spanyol tudta, miről szavaz

2005.02.21. 16:05
Lassan már megszokottá válnak az olyan szavazások az Európai Unióban, mint amilyen az alkotmányról szóló spanyolországi referendum is volt vasárnap: alacsony részvétel, az egyhangú kampány miatt elsöprő többség, de a fejekben homály vagy teljes tudatlanság.

Bár nagy többséggel fogadták el a spanyolok a február 20-ai népszavazáson az EU alkotmányát, egy felmérés szerint csak tízből minden tizedik volt tisztában azzal, miről is dönt.

Felolvastak egy-egy passzust

A vasárnapi spanyolországi népszavazás az új EU-alkotmány ratifikálásának első komoly próbatétele volt. Ugyan attól nem kellett tartani, hogy a spanyolok leszavazzák az alaptörvényt, annál már annál inkább, hogy nem mennek el elengedően szavazni. A részvételi arány mindössze 42 százalékos volt, az igenre a 35 millió választóból 77-80 százalék adta le voksát.

A szocialista Jose Luis Rodriguez Zapatero vezette kormány pedig mindent megtett, hogy sikeres legyen a referendum. A Referendum Plusnak nevezett szavazás márkajegye nem csak lottószelvényeken, bélyegeken, de még energiaitalon is szerepelt, futballsztárok és színészek népszerűsítették a február 20-ai voksolást úgy, hogy egy-egy passzust fölolvastak a 325 oldalas dokumentumból.

Chirac eljött, Schröder, Berlusconi otthon maradt

A hétvégére a népszerűsítés jegyében meghívták Jacques Chirac francia elnököt, akinek hazájában a júniusi népszavazás a baloldali ellenzéken bukhat el, illetve Gerhard Schröder német kancellárt, aki később influenzára hivatkozva lemondta a vizitet. Igaz, írja a Telegraph brit lap, előző nap még életvidáman mosolygott egy kieli rendezvényen. Ugyancsak meghűlés miatt mondta le látogatását Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök is.

Chirac beszédében egy saját védelme érdekében hatékonyabb fellépésre kész Európáról beszélt, amely akkor is kész cselekedni, ha az Egyesült Államok nem áll mellette.

Zapatero az EU Spanyolországgal szembeni jótéteményeit sorolta a népszavazást népszerűsítő kampányában kiemelve hogy az országban minden tíz útból hatot EU-s forrásból építettek, és az 1986-tól datálódó spanyol tagság óta 60 milliárd euró (14 800 milliárd forint) folyt be támogatás címén a madridi büdzsébe. A spanyol kormányfő az EU-tagsággal járó gazdasági előnyöket, mintsem magát az alkotmányt népszerűsítette.

Nem tudták, miről van szó

Ám a CIS nevű közvéleménykutató cég vizsgálata szerint a spanyol szavazók mintegy 90 százalékának fogalma sem, vagy csupán homályos elképzelése volt arról, hogy miről is szavaz tulajdonképpen.

Az ellenzék természetesen a kapkodó kampányt és a felvilágosítás hiányosságait jelölte meg a népszavazás "sikeres kudarcának" okaiként. A parlamenti ratifikálást ugyanakkor valószínűleg támogatni fogja az ellenzék.

Az alkotmányról népszavazást tartanak még Nagy-Britanniában, Hollandiában, Luxemburgban, Írországban, Belgiumban. Portugáliában, Lengyelországban, Dániában és a Cseh Köztársaságban.