Tekla
9 °C
16 °C

A viszonosság elvét alkalmazza Magyország az EU-val szemben

2004.03.03. 23:40
Ugyanazokat a korlátozásokat lépteti életbe Magyarország a jelenlegi EU-s országokból érkező munkavállalókkal szemben, amilyeneket vele szemben követelnek - döntött a kabinet szerdai ülésén. Utolsóként Írország gondolta meg magát, és mégsem nyitotta meg munkaerőpiacát. A csatlakozók összefogtak.
A kormány a viszonosság elvét fogja alkalmazni a munkaerő-áramlással kapcsolatosan az uniós országokkal szemben - jelentette be a kormányszóvivő a kabinet szerdai ülését követő sajtótájékoztatón, Budapesten.

Az csatlakozó partnerekkel szemben nincs szigor

"Ez azt jelenti, hogy pontosan ugyanaz a korlátozás vonatkozik majd a csatlakozás utáni hét évben a jelenlegi EU-tagállamok munkavállalóira, mint amely korlátozásokat ezen országok a magyar állampolgárokkal szemben alkalmaznak" - mondta Gál J. Zoltán.

A kormányszóvivő kijelentette: a viszonossági elv az újonnan csatlakozó országokat nem érinti, ott ilyen típusú korlátozás nincs.

A szóvivő emellett közölte, a kétoldalú tárgyalásokon Magyarország a lehető legliberalizáltabb munkaerőpiacot szeretné kialakítani a jelenlegi EU-tagállamokkal.

A magyarok külföldi munkavállalásával kapcsolatban a kormánynak kétoldalú tárgyalásokat kell folytatnia az EU-tagállamokkal, mert - mint mondta - az előző kormány idején a csatlakozási tárgyalások idején az akkori kabinet beleegyezett abba, hogy összesen még hét évig a magyar állampolgárok számára az EU munkaerőpiaca nem teljesen lesz liberalizált - mondta el Gál J. Zoltán.

Írország is szigorít

Az uniós csatlakozási szerződés értelmében az olcsó munkaerő hirtelen beáramlásától tartó nyugat-európai államok, ha akarják, akkor kettő, de maximum hét évig korlátozhatják az új uniós tagállamok polgárainak jogát az automatikus munkavállaláshoz.

A gazdagabb és közelebb eső államokban - többek között Ausztirában, Németországban és Franciaországban - kell munkavállalási engedélyhez folyamodni még hét évvel a csatlakozás után is, és a dél-európai országok is hasonlóban gondolkodnak.

Sokáig úgy tűnt, Hollandia és Nagy Britannia nem alkalmaz megkülönbözött szigort a csatlakozó országok munkavállalóival szemben, végül mégis lesznek korlátozások. Utolsóként Írország gondolta meg magát, és mégsem nyitotta meg munkaerőpiacát korlátozások nélkül.

Hasonlóan Nagy-Britanniához május elsejétől lehet munkát vállalni Írországban, de két évig nem jogosultak szociális juttatásokra a külföldi munkavállalók. Hollandiában csak akkor kaphat munkát a dolgozó, ha az állásra nincs holland jelentkező.

Berágtak a csatlakozók

Szerdán az euobserver.com arról írt, hogy ellentámadásba lendülnek a munkaerő-áramlás korlátozása miatt felháborodott újonnan csatlakozó EU-tagok. A hírszájt értesülései szerint a kérdésben legaktívabb Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia külön tárgyalást kezdeményez a kérdésben a tavasszal esedékes EU-csúcson.

Az sem kizárt, hogy a négy alapszabadság - köztük a szabad munkavállalás - nyomatékosítását célzó változtatást javasolnak a csúcstalálkozó zárónyilatkozatához.

Az Európai Bizottság dühös

A tagországok elzárkózása nem csak a csatlakozókat, de az Európai Bizottságot is dühíti - írja az euobserver. A jelenlegi tagállamok elviekben akár hét évig is korlátozhatják az újonnan csatlakozó országok polgárainak munkavállalását. Nagy-Britannia és Írország tervezett lépése, a szociális ellátások korlátozása azonban sértheti az EU nemzetiségi alapon történő megkülönböztetést tiltó szabályait.