Vilma
-7 °C
4 °C

Eljárás indult a magyar államháztartási hiány miatt

2004.05.12. 20:32
Államháztartási-felügyeleti eljárást indított az Európai Bizottság Magyarország és másik azon öt idén csatlakozó tagállam esetében, ahol nem sikerült teljesíteni a GDP-hez viszonyított 3 százékos költségvetési hiányt tartani. A Bizottság első körben ajánlásokat fogalmaz meg a tagországok számára, de mivel az újonnan csatlakozók több okból is kivételes helyzetben vannak, még évekig nem kell számítani az ilyenkor szokásos pénzügyi szankciókra, és egy éven belül sem kell elérni a kívánatos 3 százalékot.
Az Európai Bizottság megkezdte az államháztartás-felügyeleti eljárást annak a hat újonnan csatlakozott tagországnak az esetében, amelyek költségvetési hiánya meghaladja a valutauniós tagság egyik feltételeként meghatározott hivatkozási értéket - jelentette be szerdán a bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekért felelős két tagja.

A spanyol Joaquin Almunia és az észt Siim Kallas emlékeztetett arra, hogy - akárcsak a legutóbbi bővítés esetében - az új tagállamokra már közvetlenül a csatlakozásuk után teljes mértékben kiterjed a gazdaság- és költségvetés-politikai együttműködés és felügyelet uniós mechanizmusa.

Ennek része az államháztartás-felügyeleti eljárás is, amelyet azonban a bizottság csak azokkal a tagállamokkal szemben indít meg, amelyek költségvetési hiánya meghaladja a stabilitási és növekedési paktumban meghatározott tűréshatárt, a hazai össztermék (GDP) 3 százalékát.

A belső államadósság is kritikusan magas

A május 1-jén taggá vált országok közül ez Ciprusra, Csehországra, Lengyelországra, Magyarországra, Máltára és Szlovákiára érvényes. Az ő államháztartási helyzetüket a bizottság külön-külön jelentésekben elemezte. Lettország és Litvánia deficitje a GDP 3 százaléka alatt van, Észtország pedig költségvetési többletet ért el, ezért róluk nem készültek ilyen jelentések.

A Magyarországról szóló jelentés megállapítja, hogy a hiány tavaly a GDP 5,9 százalékára csökkent, de ez még mindig messze meghaladja a paktumban megszabott határértéket. A bizottsági értékelés szerint a hiány ilyen mértéke nem magyarázható sem a kormányzat ellenőrzési körén kívül eső rendkívüli fejleményekkel, sem súlyos gazdasági visszaeséssel.

Emellett két évig tartó gyors növekedés után Magyarországon a belső államadósságnak a GDP-hez viszonyított aránya is nagyon közel került a paktumban erre nézve meghatározott 60 százalékos tűréshatárhoz.

Nem kell egy éven belül 3 százalékra szorítani

A biztosok emlékeztettek arra, hogy a felügyeleti mechanizmus működésbe hozatala az első lépés abban a folyamatban, amely elvezethet a túl nagy deficit miatti eljárás megindításához.

A tagállamok magas beosztású pénzügyi tisztségviselőiből álló bizottsága két héten belül véleményezni fogja a jelentéseket, majd a tervek szerint június 21-i ülésén ajánlásokat terjeszt elő az érintett országoknak a hiány csökkentésére. Az ajánlásokról a pénzügyminiszterek tanácsának július 5-i ülésén kell állást foglalnia.

Ez a szakasz gyakorlatilag már része lesz a túl nagy hiány miatti eljárásnak, amely mind a hat ország ellen megindul majd. A biztosok közölték azonban, hogy rájuk most nem lesz érvényes a paktumnak az az előírása, amely szerint a túl magas hiányt már az annak megállapítása utáni első évben a GDP 3 százaléka alá kell csökkenteniük.

Több éves haladékot kap Magyarország

Az újonnan csatlakozott országok két alapvető ok miatt is sajátos helyzetben vannak. Egyrészt a baltiak kivételével költségvetési hiányuk már a taggá váláskor is magas volt, miközben nagyszabású gazdaságszerkezeti változásokat kell megvalósítaniuk. Másrészt még nem tagjai a gazdasági és monetáris uniónak. A bizottság ezért mindegyiküknek több éves haladékot kíván adni arra, hogy a deficitet a GDP 3 százaléka alá csökkentse.

Mindez azt is jelenti, hogy a túl nagy hiányt felhalmozott új tagállamoknak azokkal a pénzügyi szankciókkal sem kell számolniuk, amelyek a paktum e szabályának megsértőit - legalábbis elvben és végső esetben - fenyegetik.